Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Réti György: Olasz diplomáciai dokumentumok Magyarországról
Réti György Olasz diplomácia dokumentumok Magyarországról A diplomáciai munka négy évtizeden keresztül hordott „komfortos béklyóiból" kiszabadulván életemnek tevékenyebbik részét az olasz diplomáciai dokumentumok szintén komfortos „gályarabságában" töltöm. Ennek eredményeként jelent meg 2000-ben a második bécsi döntés előkészítéséró'l szóló tematikus kötet, majd két évvel késeibb az 1932-1945 közötti időszakot feldolgozó, háromkötetesre tervezett sorozat első része, amely a Gömbös-korszak négy évéről szól. Az előbbi 115, az utóbbi 703 dokumentum magyar fordítását és kommentálását közli. Itt is szeretném kifejezni hálás köszönetemet a Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Kollégiumának, amely támogatásával lehetővé tette e két kötet kiadását. Nagy örömömre szolgált, mert tevékenységem nem egészen haszontalan voltának visszajelzése volt, hogy Balogh L. Béni erdélyi történész a második bécsi döntésről szóló könyvében mintegy harmincszor hivatkozik az elsőként megjelent kötetre. Magam sem mondtam le e dokumentumok feldolgozásáról. Itt most két ilyen munkát közlök, amelyek a közeljövőben publikálandó, az 1936-1940. közötti dokumentumokat tartalmazó kötet iratain alapulnak. Imigyen szála Sola, avagy Magyarország és a kisantant 1937-ben A magyar vonatkozású olasz diplomáciai dokumentumok tengerében búvárkodva bukkantam az alább közölt „iratgyöngyre". Szerzője, Ugo Sola, a két világháború közötti olasz diplomácia egyik kiemelkedő alakja, aki előbb Stockholmban, az alább ismertetett jelentés írásakor Bukarestben, majd később az Egyesült Államokban képviselte Itáliát. Amint a publikált dokumentum is mutatja, Sola jelentései kiemelkednek tárgyilagosságuk, alaposságuk és - ami ritka - olvasmányosságuk révén is. A dokumentumban leírtak előzményei: Róma 1937 tavaszán, Budapest számára is váratlanul, kiegyezett az egyik közös ellenséggel, Jugoszláviával. A jobboldali Stoja- dionovic-kormánnyal kötött megállapodással próbálta ezt a számára fontos szomszédos országot a saját oldalára állítani és megosztani a kisantant francia befolyás alatt álló tömbjét. Ezen az első sikeren felbuzdulva Mussolini veje és politikájának hűséges végrehajtója, Galeazzo Ciano 1937. április 21-én a budapesti és a bukaresti követnek megküldött táviratában utasította az ottani követeket, hogy próbálják Romániát is leválasztani a kisantantról, a román-magyar kiegyezés szorgalmazása révén. A kisantant külügyminisztereinek 1937 márciusában megtartott belgrádi értekezle2 60 Külügyi Szemle
