Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)

2004 / 3-4. szám - NEMZETKÖZI BIZTONSÁG - Keller Krisztina: Az Újraegyesült Németország növekvő nemzetközi biztonságpolitikai szerepvállalása a Bundeswehr "out-of-area" bevetéseinek tükrében

Keller Krisztina je ezzel együtt egyre jobban hozzászokik ahhoz, hogy a Bundeswehr is kiveszi a részét a világ rendjének fegyveres megőrzéséből, adott esetben aktív harci cselekmények ré­szeseként is. A Bundestagban mára kialakult (majdnem) konszenzus ellenére a helyzet nem egy­szerű. A szociáldemokrata-környezetvédő koalíciónak időnként meghasonlott állapot­ban kell reagálnia: egyrészt bizonyítania kell, hogy minden jogi és történelmi kibúvó nélkül, megbízható szövetségesként követi a közös határozatokat, másrészt a koalíciós szerződésben megfogalmazott egyik fő külpolitikai céljaként az ENSZ jogi alapjának további erősítését és a nemzetközi jog elveinek feltétlen tiszteletét is szem előtt kell tar­tania. Ez az ellentmondás is mutatja, hogy milyen nehéz a két német külpolitikai ha­gyomány - a sikeres, minden fegyveres bevetést csak a jogi feltételek teljesülése esetén elképzelhetőnek tartó bonni multilateralizmus és a katonai szövetségesekkel való fel­tétlen szolidaritás - közötti egyensúlyt megtalálni. Jelenleg feloldatlan a nemzetközi jog alapellentmondása: mi a teendő, ha az önren­delkezés joga az állami szuverenitás elvével kerül szembe, ahogy ez például Koszovó­ban történt? Kétségtelen, hogy a nemzetközi jog fejlődése elmaradt az események mö­gött, a kérdés megválaszolása mégsem történhet egyoldalúan. Szükség van a NATO out-of-area katonai beavatkozására, ha az ENSZ nem rendelkezik megfelelő eszközök­kel egy béketeremtő misszióhoz, de nem szabad elfeledkezni a nemzetközi jogról és a bevetéseknél szükséges legitimáció megszerzéséről sem. Nem lehet megoldás az „ál­talános intervenció doktrínája". A mai Német Szövetségi Köztársaság fő biztonságpolitikai feladatát abban látom, hogy a politika és a gazdaság összjátéka révén a nem katonai jellegű biztonságpoliti­kát erősítse. A berlini szövetségi kormánynak minden konfliktus esetében fel kell ten­nie a kérdést: lehetséges-e a válság megoldása erőszak alkalmazása nélkül? Amennyi­ben nem, úgy az NSZK-nak megbízható partnerként készen kell állnia - hangsúlyozot­tan a nemzetközi jog keretein belül maradva, a Bundeswehr mandátumát pontosan meghatározva és a Bundestag hozzájárulását minden esetben beszerezve - egy esetle­ges katonai beavatkozásra is. Ennek teljesítéséhez feltétlenül szükség lesz a német katonai kiadások emelésére, il­letve a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználására. A felszerelés korsze­rűsítésén kívül sürgető feladat a Bundeswehr személyi állománya összetételének fej­lesztése is. Kisebb létszámú, de hatékonyabb haderőre van szükség, amely gyorsan mobilizálható és hosszú időn keresztül bevethető. Ma már nem tabu Németország ka­tonai részvétele a békefenntartó és béketeremtő missziókban, a mostaninál nagyobb létszámú bevetések azonban már nehézségeket jelentenének. A jelenlegi békefenntar­tás ugyanis gyakorlatilag leköti a Bundeswehr kapacitását, hiszen az out-of-area beve­tésekre kiképzett német állomány szinte teljes egészében jelen van Boszniában, Koszo­vóban, Macedóniában és Afganisztánban. A személyi (és természetesen technikai) ka­214 Külügyi Szemle

Next

/
Oldalképek
Tartalom