Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - NEMZETKÖZI BIZTONSÁG - Keller Krisztina: Az Újraegyesült Németország növekvő nemzetközi biztonságpolitikai szerepvállalása a Bundeswehr "out-of-area" bevetéseinek tükrében
Az újraegyesült Németország növekvő nemzetközi biztonságpolitikai szerepvállalása paritások bővítése már megfogalmazódott politikai célként, s várható, hogy néhány éven belül hosszabb távú és nagyobb létszámú bevetésekre is alkalmassá válik a Bundeswehr. A Német Szövetségi Köztársaság igazi potenciálját a nemzetközi politikában kettős vonalon látom: egyrészt súlyánál fogva az Európát érintő kérdésekben kell vezetőmeghatározó szerepet játszania, másrészt a globális problémáknál a nemzetközi együttműködés erősítésére kell törekednie. A német kormánynak a jövőben az idejében történő probléma felismerésre és a civil válságmenedzsmentre kellene koncentrálnia. Németország nem alkalmas a világ csendőrének szerepére, s a legújabb közvélemény-kutatási adatok szerint ilyen szereppel az állampolgárok többsége sem tudna azonosulni. Összefoglalóan megállapítható, hogy az újraegyesítést követő években az out-of-area bevetések kapcsán a német biztonságpolitika inkább „próbálkozásból" és reagálásból állt, mint a kitűzött célok konzekvens követéséből. A külföldről érkező nyomás, a szövetségeseknek és partnereknek való megfelelés kényszere, valamint a hazai közvélemény számára még elviselhető határok megtalálásának kettőssége határozta meg ezt az időszakot. Jellemző volt továbbá a bel- és külpolitika közötti határok elmosódása, nemcsak a tartalom (policies), hanem a folyamatok (politics) tekintetében is. A belpolitikai célkitűzések realizálása - mint például az atomerőművek leállításának kérdése vagy a német állampolgárság újraszabályozásának problematikája - a külpolitika számára is kihívást jelentett. Merre halad tehát a német biztonságpolitika a XXI. század elején? Azt gondolom, nem lehet kérdéses, hogy a biztonságpolitikai célok az elmúlt egy évtizedben visszafordíthatatlanul megváltoztak. A totális fenyegetés árnyékában védekezésre berendezkedő passzív biztonságteremtés és az ezt képviselő biztonságpolitika ideje végképp lejárt. Ehelyett a globális interdependenciák minden jelentős nemzetközi szereplőt arra kényszerítenek, hogy tevékeny szerepet vállaljon a regionális konfliktusok megoldásában, legyenek azok etnikai, gazdasági, politikai, vallási avagy bármilyen más ellentéten alapulók. Ez a kényszer nem valamiféle önként vállalt „csendőri" vagy humanitárius késztetésből fakad: a biztonsági és gazdasági érdekek miatt ma már egyszerűen nincsen lehetőség az elzárkózásra. Aki mégis ezt választja, az óhatatlanul kockázatot vállal, és veszélybe sodorja nemcsak önmagát, de szövetségeseit is. Ahhoz, hogy Németország hiteles maradjon partnerei szemében, Berlinnek is felelősségteljes részt kell vállalnia a világ biztonságának megteremtésében, az eddigi „Sicherheitskonsument"- ből (a biztonság nettó fogyasztója) „Sicherheitsproduzent"-té (a biztonság nettó termelője) kell válnia. Németországnak a nemzetközi politikában meghatározó állammá kell válnia, olyanná, amely nemcsak a történések követésére rendezkedik be, hanem aktív diplomáciájával előbbre is viszi az eseményeket. Ha a németek - nem elfeledkezve a múlt emlékéről, de nem is küszködve annak béklyóival -, ezt a feladatot sikeresen végrehajtják, akkor Európa és a világ is biztonságosabb hely lesz. 2004. ősz-tél 215
