Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - NEMZETKÖZI BIZTONSÁG - Keller Krisztina: Az Újraegyesült Németország növekvő nemzetközi biztonságpolitikai szerepvállalása a Bundeswehr "out-of-area" bevetéseinek tükrében
Az újraegyesült Németország növekvő nemzetközi biztonságpolitikai szerepvállalása Összegzés Németország az újraegyesítés óta elsősorban belső fejlődésének és identitásváltásának köszönhetően egyre nagyobb szerepet kíván vállalni a nemzetközi politikában a biztonság exportja és a stabilitás zónájának kiterjesztése érdekében. Tanulmányomban áttekintettem, hogy az NSZK miként tette meg az első lépéseket az ország geostratégiai és gazdasági adottságaival arányos nemzetközi politikai szerepvállalás felé, miközben három tézist állítottam fel:- Az újraegyesítést követően Németország fokozatosan egyre nagyobb politikai és katonai felelősség vállalására volt hajlandó a nemzetközi politikában.- Még mindig léteznek azok a „gátak", amelyek megakadályozzák, hogy az ország immár véglegesen és teljes mértékben a „normalitás" útját járja.- A német külpolitika főbb vonulatai ugyan már kirajzolódtak, de az ország jövőbeni, nemzetközi politikában játszott szerepéről folytatott belpolitikai vita még nem zárult le: az állam még mindig az önmeghatározás és a szerepkeresés korát éli. A növekvő politikai és katonai szerepvállalást illetően mára a PDS-t kivéve konszenzus alakult ki a német politikai pártok között. Az elmúlt másfél évtized meglehetősen turbulens volt e tekintetben, kevés olyan terület van a német politikában, amely ennyire nagy viharokat kavart és ilyen nagy változásokat hozott magával. Egyik párt sem „készült fel eléggé", ritkák és meglehetősen általánosak voltak biztonságpolitikai állás- foglalásaik, inkább az események irányították őket. Nem voltak világos elvárások, célok; a politikusokat a konkrét feladatok és határidők, valamint a külföldi nyomás kényszerítették cselekvésre. Egy adott misszió kapcsán kezdődtek el a viták, a kérdés pedig mindig úgy merült fel, hogy a Bundestag hajlandó-e áldását adni a következő, mindig komolyabb feladatot és ezáltal nagyobb veszélyt is jelentő „szint" elérésére. Az újraegyesítést követő néhány héten belül Németország az öbölháború kapcsán a legkevésbé sem volt felkészülve a háború és béke kérdésével való konfrontációra. Azóta sem került sor azonban egy átfogó kül- és biztonságpolitikai stratégia kidolgozására, pedig nagyon fontosnak tartanám, hogy végre meghatározásra kerüljön, hogy a Bundeswehr egységei hol, mikor és milyen feltételek mellett kerülhetnek majd bevetésre. Németország még mindig nem szokott hozzá a teljes értékű s nagy kockázattal járó felelősségvállaláshoz. Ugyan egyre aktívabb külpolitikát folytat és egyre „magasabb szintű" out-of-area missziókban hajlandó részt vállalni, a béketeremtő bevetések azonban még mindig „túl nagy falatnak" bizonyulnak számára. A Bundestag egyelőre csak korlátozott harci feladattal megbízott Bundeswehr-egységek küldetéséhez hajlandó áldását adni (az afganisztáni bevetésnél kisegítő, szállító, egészségügyi és felderítő feladatokról volt szó), s a közvélemény erős nyomása miatt középtávon sem várható, hogy béketeremtő out-of-area akcióknál az amerikaiakhoz és britekhez hasonlóan német katonák is ott legyenek az első vonalban. Németország lakossága és politikai elit2004. ősz-tél 213
