Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - NEMZETKÖZI BIZTONSÁG - Keller Krisztina: Az Újraegyesült Németország növekvő nemzetközi biztonságpolitikai szerepvállalása a Bundeswehr "out-of-area" bevetéseinek tükrében
Az újraegyesült Németország növekvő nemzetközi biztonságpolitikai szerepvállalása legmegfelelőbb békepolitikai eszköznek, két fő célt követve: megőrizni a békét, ahol megvan, és megteremteni, ahol még nincsen. Mindez elemi érdeke, hiszen a nemzetközi rendszer növekvő interdependenciája és a problémák komplexebbé válása miatt az új „ellenfelet" instabilitásnak hívják. A volt Jugoszlávia területén lezajlott háborúk megmutatták, hogy a jövő csakis a partnerségben és a szövetségekben rejlik, de azt is, hogy többnyire még mindig a nemzeti, nemritkán rövid távú nemzeti érdekek azok, amelyek az országok politikáját befolyásolják. Mára semmivé váltak azok az illúziók, amelyek a hidegháború lezárulásával egy stabil és biztonságos Európát jövendöltek, ehelyett - nagyon helyesen - egy új európai biztonsági rendszer kialakításának szükségessége fogalmazódott meg. Ennek eredményes működéséhez azonban szükség lesz a nemzetközi szervezetek közötti hatékony együttműködésre és ésszerű munkamegosztásra. A német külpolitikának az EBESZ-ben és az ENSZ-ben a preventív diplomáciára kell erejét összpontosítania. Németország nem alkalmas a világ csendőrének szerepére, ehelyett az időben történő problémafelismerés és a konfliktusok fegyveres összetűzéssé való eszkalálódása előtti közvetítő szerep a számára leginkább megfelelő feladat. • Biztonság A német biztonsági percepció tradicionálisan hármas felosztásban értelmezhető: politikai, katonai és gazdasági-szociális biztonság. Politikai biztonság A Német Szövetségi Köztársaság a közép- és kelet-európai országok szomszédjaként és legfőbb kereskedelmi partnereként az ezekben zajló transzformációs folyamatokban - pozitívakban és negatívakban egyaránt - különösen érintett. Az Európai Unió keleti kibővítése s ezzel együtt a politikai és gazdasági stabilitásnak a volt szocialista országokba történő exportja a német Európa-politika egyik prioritása. A globális interdependencia korában Németországnak nem szabad kizárólag a regionális kooperáció előnyeit egyre jobban kihasználó Európára koncentrálnia. Mivel Európa biztonságát olyan kontinensen kívüli régiók, mint Eszak-Afrika vagy a Közel- Kelet a perifériáról is veszélyeztetik, így a kockázatok számbavételénél ezekkel is feltétlenül számolni kell. Megoldást jelenthetne, ha a nyugati államok a konfliktusok megelőzése érdekében demokratikus felfogásukat kiterjesztenék a veszélyeztetett területekre. A biztonságot egy nemzet, így Németország sem tudja egymagában tökéletesen garantálni. Csupán a regionális és nemzetközi együttműködés tud hosszú távon biztonságot és stabilitást garantálni. Németországnak a regionális struktúrákkal kapcsolatos bizalomerősítő-kooperatív stratégiáját és annak tapasztalatait más régiók számára is hozzáférhetővé kellene tennie. A német kezdeményezésre létrejött Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény alapgondolata (az egész délkelet-európai régiót egységként kell kezelni és a rendezéskor a katonai kérdéseken túlmenően átfogó politikai és gazdasági szempontokat is figyelembe 2004. ősz-tél 189
