Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 1-2. szám - MAGYARORSZÁG ÉS A SZOMSZÉDOS ÁLLAMOK - Hamberger Judit: A magyar-szlovák viszony új esélyei
A magyar-szlovák viszony esélyei az MKP kormányzati helyzetének tükrében A magyar külpolitikának a szlovákiai magyar kisebbség helyzetének javítására és jogainak megerősítésére irányuló erőfeszítéseit a Máért23 üléseinek dokumentumai is tartalmazzák. Ezekből nyilvánvalóvá válik, hogy a magyar külpolitika (a vizsgált időszakban) a szlovák-magyar viszony mely aspektusait tekintette fontosaknak. A magyar külpolitika e dokumentumokban többször értékelte az MKP kormányzati helyzetét. Rögtön az első, alakuló nyilatkozatban megállapították, hogy a magyar kisebbségek kormányzati pozícióból jelentős mértékben befolyásolhatják azoknak az államoknak a bel- és külpolitikáját, amelyekben élnek. Létérdekük a parlamentáris demokrácia és a piacgazdaság megszilárdítása az adott országban. A külpolitika területén szerepet vállalnak ezen államok euroatlanti integrációs törekvéseinek támogatásában. Etörekvések sikere magyar nemzeti érdek, azaz a közép-európai országokban élő magyar közösségek és Magyarország együttes érdeke. E dokumentumok arra is rávilágítottak, hogyan függ össze az integráció támogatása a magyar kisebbségvédelmi célokkal: a határon túl élő magyarságnak alapvető érdeke, hogy az ország, amelyben élnek, teljesítse a csatlakozás feltételeit, különösen a kisebbségi jogok biztosítása és a kapcsolódó kötelezettségvállalások területén. A szomszédos ország közeledése az euroatlanti szervezetekhez pozitívan járulhat hozzá a kisebbségekben élő magyarság és Magyarország magasabb szintű integrációjához. A zavartalan kapcsolattartás megőrzése Magyarország és a határon túli magyarok között közös érdek, Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásáig és azt követően is (Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1999,311.). Magyarország, a határon túli magyar kisebbségi közösségek demokratikus céljaival összhangban, kezdeményező politikát folytat a kisebbségben élő magyarok közösségi és egyéni jogainak biztosítása érdekében. A magyar nemzetpolitika célja, hogy a Magyar- országgal szomszédos országokban élő magyarok egyéni és közösségi jogait a nyugateurópai demokratikus országok eredményes gyakorlatának megfelelően mindenütt biztosítsák. Ezért támogatja, hogy a kisebbségi közösségek a szubszidiaritás elve alapján maguk intézhessék ügyeiket. Az Európai Unióban fontos szervező elv a regionalizmus és a szubszidiaritás. Ez önkormányzati lehetőségeket biztosít, ezért a szlovákiai magyarok számára az EU-integráció az asszimilációs nyomás enyhülését hozhatja. Magyarország a határon túli magyarság miatt érdekelt a régiók és a kultúrák Európájának kialakításában. így a magyar külpolitikának az Európai Unióban fontos kisebb- ségvédő szempontja lehet a regionalizmus és a szubszidiaritás elvének megkövetelése. Annál is inkább, mert az EU a nemzeti kisebbségeket védő politikát aláveti a stabilitás elvének. A nemzetegyesítés és a státus- vagy kedvezménytörvény Az MKP kormányzati pozícióját nemcsak a belső problémák nehezítik, hanem a magyar kormányzati politika több olyan lépése is, amelyek a Magyarországon kívül élő magyar kisebbségek megsegítését célozzák. Az emiatti feszültségek a szlovák-magyar 2004. tavasz-nyár 37
