Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 1-2. szám - MAGYARORSZÁG ÉS A SZOMSZÉDOS ÁLLAMOK - Hamberger Judit: A magyar-szlovák viszony új esélyei
Hamberger Judit ország akkori előnyös integrációs és gazdasági pozícióit nemzeti érdekeinek és nemzetpolitikájának érvényesítésére kihasználja. Arra épített, hogy Magyarországnak megváltozott a geopolitikai súlya a térségben. Ezt mind az integráció kapcsán, mind a térség viszonyaiban ki akarta használni, és e helyzetet nagyra értékelte. Az integrációt nemzeti vállalkozásként fogta fel. Az volt számára fontos, hogyan lehet a nemzet minél nagyobb részét beemelni a fejlettebb szerkezetbe, vagyis az integrációba. Nemzetstratégiai szempontból támogatta az első Dzurinda-kormány integrációs törekvéseit.20 Ez a koncepció a szomszédos országok európai uniós és NATO-tagságának a támogatását a határon túli magyarok helyzetének javításához kívánta kötni. A stratégiai partnerség és a szövetségteremtés gazdasági nyomatékaként értékelhető a nagy magyar cégek terjeszkedése (Szlovákiában is). A Dzurinda-kormányok szlovák politikai elitje ennek a terjeszkedésnek a politikai-jogi elemeit utasította vissza a státustörvénnyel szembeni ellenállással. A szlovák-magyar viszonynak a státustörvény miatti „sorsa" azt mutatta, hogy a magyar politika Magyarország e helyzetét túlértékelte. A magyar külpolitika (mindkét magyar kormányra érvényesen) a szlovák-magyar alapszerződéssel kapcsolatosan (is) „tévesen védhatalmi státust tulajdonított Magyarországnak" (Bárdi, 155). A tévedést az 1995 utáni (az alapszerződés aláírása utáni) szlovákiai fejlemények (mind Meciar harmadik kormányának magyarellenes politikája, mind a Dzurinda-kormányokban az MKP kisebbségvédelmi törekvéseinek jelentős kudarcai) igazolták. A magyar nemzetpolitika és az MKP Az MKP két kormányzati ciklusának időszakában a magyarságpolitikát előbb jobboldali, majd baloldali magyar kormányzat határozta meg.21 A magyar kormányok külpolitikája 1990-től a hármas prioritás elve alapján működik, de a baloldal és a jobboldal között ezek egymáshoz való viszonyában (sorrendjében) különbségek észlelhetők. A jobboldali kormányok az integrációt és a magyarságpolitikát helyezik előtérbe, ezért ennek érdekében a szomszédsági kapcsolatokban felvállalják a konfliktusokat. A jobboldali kormányok szomszédsági politikájában a magyar kisebbség problémái elsődlegesek. A szomszéd- sági és a nemzetközi viszonyban a baloldali külpolitikánál határozottabban felvállalják a magyar kisebbségek védelmét. A baloldali kormányok a magyarságpolitikában a konkrétságra és a pragmatizmusra helyezik a hangsúlyt. A hármas prioritást tekintve az integráció az elsődleges, amelyet nem zavarhat meg a feszült szomszédsági kapcsolat. A szomszédsági kapcsolatokat pedig, amelyek a térség stabilitásában is fontos szerepet játszanak, nem veszélyeztethetik a magyarsággal kapcsolatos döntések. Tehát a baloldali kormányok a magyar kisebbség kérdését az integráció fontosságának és a szomszédsági kapcsolatok jelentőségének rendelik alá. A jobboldali kormányok nemzetközi konfliktusokkal járó magyarságpolitikai kezdeményezéseit a baloldali kormányok visszafogták, de a támogatásokat nem.22 36 Külügyi Szemle