Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Győri Enikő: A megosztottság nem akadálya a sikerességnek - Málta EU-csatlakozása
A megosztottság nem akadálya a sikerességnek - Málta EU-csatlakozása tő SAPARD-ból, illetve a környezetvédelmi és közlekedési projekteket finanszírozó ISPA-ból nem jutott neki. Ehelyett összesen 38 millió eurót kapott 2000 márciusában egy tanácsi rendelet révén „előcsatlakozási stratégia" jogcímen (Country profile - Malta 2004) a 2000-2004 közötti időszakra.29 Ebből egymillió eurót szántak mezőgazdasági célra, a gazdák segélyezésére a belépést megelőzően (hogy 850 ezer eurót a teraszos művelés30 céljaira, 150 ezret pedig a termelői szervezetek megerősítésére fordítsanak). Ebből is látszik, hogy az előcsatlakozási pénz főként más, tehát a termeléshez közvetlenül nem kapcsolódó területeket szolgált: az acquis átvételének, alkalmazásának és kikényszerítésének megkönnyítése volt a fő célja. Koppenhágából ugyanakkor nem távozott üres kézzel a tárgyalódelegáció: a 2004- 2006 közötti időszakra 1,3 millió eurós bevételt remélhetnek az EU költségvetéséből,31 míg ahhoz csak 177 millió euróval kötelesek hozzájárulni. Ez 194,3 millió eurós (80,96 millió euró máltai font) nettó haszonélvezői pozíciót jelent, s ez egy főre számítva a csatlakozók között a negyedik legkedvezőbb összeg (330 euró/fő). Tekintettel arra, hogy Málta Ciprussal együtt az egyik leggazdagabb a tíz új tagállam között, ez kiváló eredmény, s ismét csak a szigetországi tárgyalódelegáció ügyességét bizonyítja. A koppenhágai csomagnak egyedül az intézményi részével elégedetlen Málta. Az uniós intézményekben ugyanis nem kapott annyi helyet, mint amennyi a lakosság száma alapján megilletné. A nizzai szerződés a szigetországnak az Európai Parlamentben öt helyet, a tanácsban három szavazatot juttatott, vagyis mindkét esetben a lakosságszám által indokoltnál eggyel kevesebbet (a hasonló méretű Luxemburgnak hat EP-képvise- lője és négy szavazata van). A csatlakozási szerződésbe tehát ez került be, azzal a kiegészítéssel, hogy amennyiben bármely más ország vonatkozásában újratárgyalnák a nizzai szerződésnek e fejezetét, akkor azt Máltával is automatikusan megteszik. Az Európai Unió gazdasági és szociális bizottságában öt helye van Máltának; képviseltetik magukat e szervben a munkavállalói és munkaadói szervezetek, valamint a civil társadalom. A régiók bizottságában ugyancsak öt fővel képviselteti magát a szigetország. A végső alkuban tehát a szigetország a pénzügyi és az egyes fejezeti szakkérdésekre helyezte a hangsúlyt, feláldozva ezzel az intézményi ügyeket. Málta ugyanis úgy ítélte meg, e témákban tagállamként hatékonyabban tud majd fellépni a nizzai hibák korrigálása érdekében. Az uniós alkotmány tárgyalása során (lásd később) ekként is járt el, nem kevés sikerrel. Máltán a többi csatlakozó országnál is nagyobb jelentősége volt - tekintettel a politikai helyzetre - annak, hogy a polgárok folyamatosan nyomon követhessék a tárgyalások fejleményeit. A tájékoztatás egy elvileg független, ám a kormány és Brüsszel által is finanszírozott szervezet, a Málta-EU Tájékoztató Központ feladata volt. Ez máltai méretekben jelentős, 1,745 millió Lm-es, azaz kb. 3,7 millió eurós összköltségvetéssel operált 2002-2004 között.32 Négy fő célt tűzött maga elé: általános tájékoztatás az EU-ról, a csatlakozási tárgyalásokról, az EU-csatlakozás hatásairól és a tárgyalások végeredményéről. 2004. ősz-tél 57
