Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 1-2. szám - MAGYARORSZÁG ÉS A SZOMSZÉDOS ÁLLAMOK - Hamberger Judit: A magyar-szlovák viszony új esélyei
A magyar-szlovák viszony esélyei az MKP kormányzati helyzetének tükrében hogy a két ország között az EU-hoz való csatlakozásban fáziskülönbség mutatkozik, ezért nagy figyelmet kell* szentelniük a határ menti együttműködésnek. Ezt a fajta együttműködést az EU a felzárkóztatási és strukturális alapjaiból finanszírozza, ezért fontos, hogy a regionális együttműködés forrásait a két gazdaságba beemelhessék. A magyar miniszterelnök felvetette azt is, hogy „a határ menti együttműködés jogi regulázása még hiányzik". Ezért az új, kedvező' helyzetben friss feladat a két állam érintkezése pontos jogi kereteinek megteremtése a határ menti régióban. Ennek az együttműködésnek vált szimbolikusan és ténylegesen is jelentős eseményévé az esztergom-párkányi híd felújítása és a határ menti régió közlekedésének összekapcsolása.18 A „híd, amely összeköt", azt is példázza, hogy a regionális együttműködési formákat az Európai Unió költségvetéséből is finanszírozhatják, ami mindkét országnak újabb pénzforrásokat jelenthet. A viszony javításának a magyar külpolitika szempontjából jelentős eseménysorozata volt a híd megépítésének folyamata, amihez a jószomszédi kapcsolat igazolására a magyar és a szlovák kormány az Európai Unió segítségét, hozzájárulását és támogatását is elnyerte. A viszony javulásának mutatója a közép-európai együttműködés intenzívvé tétele is, aminek két fontos eredménye született. Az egyik a visegrádi együttműködés újragondolása és felélesztése, a másik Szlovákia támogatása a NATO-ba és az EU-ba való integráció útján. Mindkettő közös külpolitikai érdek, mert a térség biztonságát erősíti. Közös az európai biztonság kérdésének atlantista álláspontja, tehát a közép-európai stratégiai tervezés kérdése is (Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1999, 268. o.). Orbán miniszterelnök kifejtette, hogy a magyar diplomácia „visegrádi alapon" is nyújthat háttérsegítséget Szlovákia integrációs törekvéseihez. A szomszédsági politika jegyében Szlovákia másik két visegrádi szomszédja (Csehország és Lengyelország) is támogatta, hogy Szlovákiát a lehető leggyorsabban bevonják az együttműködésbe, és ezáltal is megerősítsék, hogy Szlovákia az integrációs csoport szoros, természetes része, akár az EU- tagságról, a csatlakozási tárgyalások első köréről, akár a NATO-hoz való csatlakozásról van szó. Ezt a visegrádi együttműködés felújításának minden jelentős nyilatkozatában megerősítették. Azt is megígérték, hogy az euroatlanti integráció során megszerzett tapasztalatokat átadják Szlovákiának is (Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1999, 240. o.). Tehát a visegrádi térség érdekében állt, hogy Szlovákia a NATO teljes jogú tagjává váljék, és hogy a lehető leghamarabb megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. Az első Dzurinda-kormány19 integrációs törekvéseinek intenzív támogatását Orbán Viktor miniszterelnökként 1998 végétől többször, több formában, több fórumon megerősítette. Az intenzív támogatás és Szlovákia integrációs eredményei könnyebbé tették a magyar kormánynak a schengeni határvédelem közös határra vonatkozó kérdésének a megoldását. Az MKP így közvetve lehetővé tette, hogy Magyar- országnak ne kelljen Szlovákia teljes hosszában kiépítenie a schengeni határt. Az Orbán-kormány a visegrádi együttműködés felújításában és a stratégiai partnerségi kapcsolatok Szlovákiával való kiépítésében lehetőséget látott arra, hogy Magyar2004. tavasz-nyár 35