Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 1-2. szám - MAGYARORSZÁG ÉS A SZOMSZÉDOS ÁLLAMOK - Hamberger Judit: A magyar-szlovák viszony új esélyei
Hamberger Judit kölcsönös és közös lehessen. Pozitívan reagált arra a tényre is, hogy az MKP-t bevonták a koalíciós tárgyalásokba, ami a magyar külpolitika számára önmagában is fontos esemény volt. Az MKP-nak a kormánykoalícióban való részvétele a szlovák-magyar viszonyban pozitív irányú változásokat eredményezett. Mindenekelőtt a viszony hangnemének, légkörének változását hozta. Emellett lehetővé tette, hogy a regionális együttműködés alakulása és annak iránya, intenzitása is megváltozzon. 1998 októbere, az új, demokratikus szlovák kormány felállása után a magyar-szlovák viszonyban a rendezés és a megegyezés, a javítás szándéka intenzívvé tette a kölcsönös viszonyt, a kétoldalú kapcsolatokat. Rögtön az indulásnál, 1998 októberétől, a jobb szlovák-magyar hivatalos viszony politikai és személyi alapfeltételét is megteremtették a legmagasabb szinten.15 1998 novemberétől a kapcsolatok intenzívekké váltak, és elkezdték teljesíteni az alapszerződésben16 lefektetett kapcsolati és kölcsönösségi elvárásokat, közöttük a viszony javítását szolgáló közös intézmények, a vegyes bizottságok17 felállítását és működését is. Ezek egyik célja az volt, hogy a Meciar harmadik kormánya időszakában megromlott magyar-szlovák viszonyt javítsák, légkörét kedvezővé, az integrációs törekvések és elvárások alapján sokkal elfogadhatóbbá és demokratikusabbá tegyék. A légkör változása érzékelhető volt a hősi víz lépcsőrendszerrel kapcsolatos viták és tárgyalások 1999-ben újraindított sorozatán, a kompromisszumos megoldások lehetőségének megszületésén is. A vízi erőmű körüli feszültségek lecsillapodtak, az együttműködés többféle szintje és formája valósult meg. A magyar külpolitika számára rendkívül fontos volt a szlovák integrációs törekvések intenzívvé válása. Az MKP kormányzati helyzete megsegítette a szlovák-magyar kapcsolatokat azáltal is, hogy Szlovákia integrációs törekvéseinek magyar támogatása köny- nyebbé és hitelesebbé vált. A kormányváltás és kurzusváltás könnyebbé tette a visegrádi együttműködés felújítását, és Szlovákia támogatását a NATO-ba és az EU-ba való integráció útján. A szlovák integrációs folyamat előrehaladása és az, hogy Magyarország NATO-hoz és EU-hoz való csatlakozásának előnyei kiterjedjenek Szlovákiára is, a magyar külpolitika és Magyarország létfontosságú érdeke volt. A regionális együttműködés Az Orbán-kormány időszakában, 1999 augusztusában a madarászi nyári egyetemen a magyar miniszterelnök azt hangsúlyozta (Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1999, 267-269. o.), hogy a regionális együttműködés a magyar-szlovák viszony új fejezetében és minőségében rendkívüli fontosságú. A Meciar-kormányok időszakában háttérbe szorított, nem fejlesztett regionális együttműködés területei között sorolta fel a határ menti és a határokon átnyúló együttműködéseket, azaz a kis és nagy eurorégiókat, közöttük elsősorban a Kárpátok eurorégiót. Ez utóbbi az által teljesedett ki, úgy vált ténylegesen jogszerűvé, hogy Szlovákia is csatlakozott hozzá. Orbán Viktor szavai szerint ezekre a két kormánynak és kormányfőnek személyesen kell felügyelnie. Elmondta, 34 Külügyi Szemle
