Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)

2004 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Ambrus Mónika: Lettország-állampolgárnak lenni vagy nem (állampolgárnak) lenni?

Lettország: állampolgárnak lenni vagy nem (állampolgárnak) lenni? nyező fél a kérvényezés tényével bizonyítsa az állam iránti lojalitását. A gyakran han­goztatott jogi érv pedig az, hogy Lettország nem szegi meg az őt kötő, a hontalanság ki­küszöböléséről szóló egyezményt egy ilyen passzussal, hiszen a gyermek szüleinek lehető­séget biztosítottak arra, hogy kérvényezzék a gyermek számára az állampolgárságot vizsga és eljárási díj nélkül, illetve a gyermek - mihelyt betöltötte 15. életévét - maga kérvényezheti az állampolgárságot. Ellenérv: egy jogot - tudniillik a gyermek állampol­gársághoz való jogát33 - nem lehet függővé tenni egy a szülő számára rendelkezésre ál­ló lehetőségtől. Emellett a szülő rendelkezésére álló lehetőséget nem lehet úgy tekinte­ni, mint kötelezettséget, hiszen ebben az esetben a nemzetiséghez való jog többé nem lenne jogként értelmezhető. Továbbá a gyermek jogairól szóló egyezmény azt kívánja meg, hogy a gyermek mindenek felett álló érdekét kell szem előtt tartani. Az viszont nem te­kinthető a gyermek érdekében való ténykedésnek, ha arra kényszerítik, hogy olyan ál­lam állampolgárává váljon, ahol valójában nem él s nagy valószínűség szerint nem is kí­ván élni - tudniillik Oroszországban.34 Vagyis az elismerés helyett automatikusan ál­lampolgárságot kellene biztosítani az ilyen helyzetben lévő gyermekeknek. A másik probléma az 1991. augusztus 21-e előtt született gyermekekkel kapcsolat­ban merül fel. Az ő esetükben ugyanis a két hontalan vagy nem állampolgár szülő nem is kérvényezheti az elismertetési eljárás lefolytatását. Nekik csak a 15. életévük betöl­tését követően volt és lesz joguk arra, hogy honosítási eljárás során állampolgársághoz jussanak. Ez ugyan 2004-ben már csak két év további várakozási időt jelentett, azon­ban ezzel a probléma semmiképpen sem tekinthető megoldottnak. A harmadik neuralgikus pont a fogyatékkal élők és az idősek vizsgakötelezettsége. Rájuk vonatkoznak ugyan kedvezmények, azonban a jogszabályok nem biztosítanak teljes mentességet. A problémákat sem elhallgatva azonban kijelenthetjük: Lettország jelentős eredmé­nyeket ért el, foglalkozik a nem állampolgárok helyzetével. Ám sok szabályozás meg­változtatása csak törvényi úton lehetséges, ahol viszont a politikusoknak nem könnyű megegyezésre jutniuk. Ezt az igyekezetei ismerte el az EBESZ nemzeti kisebbségi fő­biztosa, amikor 2003-ban egy lett intézetnek, az Emberi Jogok és Etnikai Tanulmányok Lett Központjának ítélte oda a Van der Stoel-díjat.35 2004. ősz-tél 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom