Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Ambrus Mónika: Lettország-állampolgárnak lenni vagy nem (állampolgárnak) lenni?
Ambrus Mónika ság megszerzésének népszerűsítésére, kiadványok, ismertetők készítésére és felvilágosítás nyújtására - természetesen részben külföldi anyagi támogatásokra támaszkodva. Nagyon színvonalas honlapot működtet, ahol minden lehetséges információ rendelkezésre áll és nemcsak lett nyelven. A Honosítási Hivatal talán az egyetlen olyan intézmény Lettországban, amelyet az orosz sajtó nem kritizál, inkább elismeréssel szól a munkájáról. A hivatal vezetője volt az első olyan állami tisztviselő, aki 1999-ben kiérdemelte a Soros Alapítvány díját a közösségi harmónia elősegítéséért.30 A hivatal munkáját dicséri a gyermekeket érintő elismertetési eljárással kapcsolatos kampány sikere is. Mi tartja vissza mégis az embereket attól, hogy állampolgárságért folyamodjanak? Megítélésem szerint csökken az emberekben a vizsgától való félelem, egyre szélesebb körű lesz a nyelvismeret, bár, természetesen, e téren van még tennivaló. A nyelvkérdéssel kapcsolatban David D. Laitin a Lettországban 2004. szeptember 17-18-án rendezett nemzetközi konferencián31 úgy vélte, hogy Lettországnak a háromnyelvűséget kell propagálnia. Ez Lettország keresztje. E három nyelv: a lett, az orosz és az angol. Vonzóvá kell tenni az orosz ajkú fiatalok számára a lett nyelvet, s ugyanígy divatossá a lett nemzetiségűek körében az orosz nyelv ismeretét. Úgy vélem, annak, hogy az emberek nem kérvényezik honosításukat, oka egyrészt az egyes eljárásokkal kapcsolatos tudatlanság - melyben azonban nem feltétlenül az állami szervek a hibásak, hiszen az állampolgársággal kapcsolatos problémakör mindennapos beszédtéma az országban -, a legfőbb ok azonban magának a szándéknak a hiánya. Nincs motivációjuk az embereknek az állampolgárság megszerzésére. Ez utóbbi probléma élesen jelentkezik két nem állampolgár gyermekének esetében - vagyis az elismertetési eljárás során. Az emberek nem kérvényezik gyermekük lett állampolgárként való elismerését, mert több haszonnal jár számukra, ha hontalannak tudják őt, különösen ha fiú az illető. Azonban felmerül a kérdés, az Európai Unióhoz történő csatlakozás után vajon mi jár több haszonnal egy nem állampolgár számára: nem állampolgárnak maradni vagy állampolgársághoz jutni honosítás vagy elismertetés útján. Hiszen az unió országainak állampolgárai - a maastrichti egyezmény óta - uniós polgársággal is rendelkeznek, amely ugyan nem helyettesíti az állampolgárságot, de kiegészíti azt. Ha azonban nincs állampolgárságuk - de nem hontalanok -, hogyan illethetnék meg őket az európai polgárjoggal együtt járó jogok?32 Az eddigiek egyben jelzik az állami feladatvállalás részéről felmerülő problémákat is. Az egyik legégetőbb kérdés az, hogy miért nem kapnak ezek a gyermekek - tudniillik a két hontalan vagy nem állampolgár szülőtől származó gyermekek, akik egyébként hontalanok lennének - automatikusan állampolgárságot pusztán amiatt a tény miatt, hogy Lettország területén születtek. Vagyis miért nem lehet alkalmazni tisztán a jus soli elvét, mint azt például Finnország ilyen esetekben teszi? A politikai oldalról gyakran elhangzik ezzel kapcsolatban az érv, hogy szüksége van az államnak arra, hogy a kérvé36 Külügyi Szemle
