Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Ambrus Mónika: Lettország-állampolgárnak lenni vagy nem (állampolgárnak) lenni?
Ambrus Monika mészetesen a leginkább kritizált pontja a honosítási eljárásnak a nyelvtudás bizonyítása és a történelem-, valamint az alkotmányossági vizsga.18 Azonban a kérvényezők 93,7 százaléka sikeres a nyelvvizsga terén, s 90,5 százalék az alkotmányossági és a történelemvizsgán.19 Részben az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosának ajánlásai20 hatására enyhítettek a követelményeken is, a felkészüléshez nyomtatványokat adtak ki, s egyszerűsítették a vizsgakérdéseket. Sokan kritikával éltek amiatt is, hogy a törvény nem biztosítja a teljes vizsgamentességet az idősek és a fogyatékkal élők számára.21 A törvény erről csupán annyit mond, hogy a minisztertanács határozza meg azokat a speciális eljárásokat, melyekkel a fogyatékkal élők nyelvtudását tesztelik. A 65. életévüket betöltött személyek pedig mentesülnek a nyelvvizsga azon része alól, amelynek során esszét kell írniuk a vizsga- bizottság által megadott témáról. De a teszt többi részét teljesíteniük kell: hivatalos és egyéb információk megértése, szabadon társalgás egy adott témáról, folyékony olvasása és értelmezése bármilyen utasításnak, szövegnek.22 A törvény nem határoz meg olyan esetet, amikor bárki is mentesülne az alkotmányossági és történelemvizsga egésze vagy csak egy része alól is. A honosítási eljárásokat már 1995. február 1-jén megindították, s 2004. augusztus 31- ig 82715 honosítási kérvény érkezett 93071 honosítás iránti kérelemmel. A két említett szám azért különbözik, mert a lett állampolgársággal nem rendelkező szülők saját honosításukkal egyidejűleg kérhetik, hogy gyermekük is kapjon az eljárás során lett állampolgárságot. Természetesen a gyermeknek ebben az esetben nem kell vizsgát tenni, a szülők mintegy abszolválják helyette. Összesen 77082 személy - köztük 9955 gyermek - jutott honosítás révén állampolgársághoz.23 Az állampolgárság odaítéléséről a végső döntést a kormány hozza meg. A testülethez azonban csak olyan kérelmek érkeznek, melyek előzőleg már átestek különböző vizsgálatokon. A Honosítási Hivatalhoz beérkezett kérelmeket ugyanis elküldik a Belügyminisztérium Információs Központjába, a Totalitarizmus Következményeinek Dokumentációs Központjába, az állambiztonsági hivatalokhoz, továbbá az Állampolgár- sági és Bevándorlási Hivatalhoz.24 Ezen intézményeknek egy hónapjuk van arra, hogy megvizsgálják és véleményezzék a kérvényeket. Ha a szükséges információk beszerzése bonyodalmakba ütközik, akkor a válasz továbbítására rendelkezésre álló idő három hónapra hosszabbodik. Abban az esetben, ha a négy szerv közül akár csak az egyik is ügy tekinti, hogy az illető személy nem felel meg a honosítási kritériumoknak, a kérvényt elutasítják. Tehát csak abban az esetben utasítják el, ha van valamilyen kizáró ok. Ha más okokból adott az egyik intézmény negatív választ, akkor a Honosítási Hivatal vezetője még dönthet úgy, hogy a kérvényező nevét felterjeszti a kormány elé, mely eddig még nem hozott elutasító döntést. Ez főként annak tudható be, hogy a minisztertanács elé egy lista kerül a kérvényezők nevével, s arról a kormány mint listáról határoz. 34 Külügyi Szemle
