Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Gazdag Ferenc: Nonproliferációs kérdések az Európai Unió politikájában
Nonproliferáciős kérdések az Európai Unió politikájában alakult ki. A nemzeti adminisztrációk képviseló'ibó'l álló koordinációs csoporttal pedig egy sor gyakorlati kérdést lehetett megoldani.^ A bizottsági javaslat rögzítette a megoldandó problémákat is. Eszerint a tagállami engedélyeztetési eljárások nagyon megnehezítik, helyenként lehetetlenné teszik, hogy egy másik állam által kiadott licenc érvényességét ellenőrizhessék, s ezáltal jelentős késedelmet okoznak az exportőröknek, továbbá az igazgatási együttműködés behatárolt a tagállamok között, mert az a közvetlenül érintett tagállamra korlátozódik, kizárva még a bizottság felügyeleti lehetőségét is. A bizottság javaslata ezek után három alapelv megerősítésére irányult: a kereskedelmi ügyeletek szabályozásának harmonizációjára, ebben a vonatkozásban a legszerencsésebb megoldásnak egy általános közösségi licenc bevezetését tartották, amely a javaslat szerint tíz országra vonatkozna.52 A második elvként a bizottság a közösségen belüli kettős hasznosítású termékek ellenőrzésének megszüntetését javasolta. Hogy ez ne ássa alá a harmadik országokba irányuló kettős hasznosítású termékek hatékony ellenőrzését, egy új szabályozást kell kidolgozni. Végül a javaslat két kiskapu bezárását vetette fel a közösségi rezsim alkalmazásában. Egyfelől a catch-all klauzula kiterjesztését látnák hasznosnak a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos termékeken túl a hagyományos fegyverzetekre is, másfelől pedig a szabályozás hatálya alá vonnák a technológiai transzfernek az eddig a szabályozás hatálya alá nem vont eszközökkel (személyi számítógépek, fax, telefon) történő módjait is. 2000 júniusában a tanács elfogadott egy új rendeletet, amely teljesen az EC133. cikk. alapján rendezi a kettős hasznosítású termékek forgalmának kérdését. Ez a rendelet váltotta fel az 1994-es korábbi rendeletet és CFSP határozatot.115 Az új, 1334/2000. számú rendelet fő indokaként a kettős felhasználású termékek hatékony, közös exportellenőrzési rendszerének kiépítését adja meg, amelyet nélkülözhetetlennek ítél ahhoz, hogy a „tagállamok és az EU eleget tegyenek nemzetközi, különösen az atomsorompó egyezményt illető kötelezettségeiknek és felelősségüknek" (2. cikk), ugyanakkor lehetővé tegyék ezen termékek szabad forgalmát a közösségen belül. A szabályozás egyértelmű a politikai felelősség definiálásában: „A kiviteliengedély-kérelmekről szóló döntésekért a nemzeti hatóságok felelősek... a nemzeti előírásoknak és rendelkezéseknek illeszkedniük kell a közös kereskedelempolitika kereteibe és különösen a kivitel közös szabályainak meghatározásáról szóló... tanácsi rendeletbe" (6. cikk). A tagállamok mindemellett „a közrend vagy a közbiztonság érdekében fenntartják jogukat bizonyos kettős felhasználású termékek Európai Közösségen belüli átruházására vonatkozó ellenőrzésre" (12. cikk), s minden tagállamnak magának kell meghatároznia azokat a szankciókat, amelyeket a rendelet megsértése esetén alkalmazni akar. A 1334/2000-s rendelet végül is azt igazolja, hogy a kettős felhasználású termékek szabályozásának pillérközi megközelítése nem volt jó megoldás.54 A közösségi jogra támaszkodó és a CFSP mechanizmusokat egyidejűleg alkalmazó szerkezet nem biztosította sem a hatékonyságot, sem a kellő egységességet. Az alapvető elvárás a kizáró2004. ó'sz-tél 25
