Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 1-2. szám - KÖNYV- ÉS FOLYÓIRATSZEMLE - Arday Lajos: E. J. Guszkova : A jugoszláv válság története
Könyv- és folyóiratszemle a szerb nacionalisták sűrűn hangoztatott „magyarázatára", hogy a vajdasági magyarok 1956-57-ben menekültek oda... Nem beszélhetünk a nyugat-európai államok és az ENSZ „béketeremtés"-éről - erre csak az USA volt képes. A zárszóban megfogalmazott tanulságok és ajánlások pontokba szedett listája félelmetes olvasmány, mert felvonultatja a sok évszázados Nyu- gat-ellenesség és a legszebb brezsnyevi idők teljes frazeológiáját. A NATO célja: meggyengíteni és szolgává tenni Jugoszláviát; a Nyugat célja: a NATO-t önálló tevékenységi tényezővé tenni Európában és a világon, határozatait az ENSZ és az EBESZ határozatai fölé helyezni; kiszorítani Oroszországot a Balkánról, szétszakítva Szerbiával, Montenegróval és Macedóniával fennálló hagyományos gazdasági, politikai, kulturális, történelmi kapcsolatait; szétverni Jugoszláviát, lerombolni az utolsó NATO-ellenes bástyát Európában (692. o.). Oroszországban felhasználni a soknemzetiségű szövetségi állam szétzúzásának a Balkánon már kipróbált módszereit. A NATO célja: Oroszország - megvalósulóban van a terv az Orosz Föderáció területének feldarabolására, természeti kincseinek kihasználására. Ez elkezdődhet a szövetségi egységek önállóságának elismerésével, a központ bármilyen intézkedésének törvénytelenné nyilvánításával, ahogy ez volt Szlovéniával, Horvátországgal, vagy „a béke kikényszerítésével", mint Bosznia-Hercegovina esetében. „Jugoszlávia saját területén tíz éven át feltartóztatta az agresszort (!), lehetőséget adva Oroszországnak, hogy felismerje az atlanti szövetség és az USA valódi céljait (693. o.). ...Ma világos, hogy az USA stratégiai terve, melynek eszköze a NATO, mindenekelőtt Oroszország ellen irányul" (691. o.). Könyvével két kérdésre keresett választ: miért jött létre az események sodrá- ban/eredményeképpen a kis Szerbia és egy még parányibb Crna Gora? A Balkánon történtekből milyen tanulságot lehet levonni Oroszországnak magára nézve? Végkövetkeztetése: „Oroszországnak nemcsak figyelmesen és sokoldalúan kell elemeznie a balkáni válság leckéjét, de aktív szerepet kell játszania, felismerve, hogy a tűzvész közvetlenül határaihoz közeledik" (695. o.). A mondanivalót számos táblázat és térkép teszi teljessé. Az olvasó érzelmi „megdolgozását" szolgálják a NATO-bombázások rombolásait ábrázoló képsorok. A 718 oldalas könyv hatalmas forrásanyaga egyoldalú, szerbbarát szemléletű és szándékú feldolgozása miatt nem tekinthető tudományos munkának, csupán egy óriási méretű aktuálpohtikai pamfletnek. Veszélye nagy, mert a más feldolgozásokat nem ismerőkben hamis képet alakít ki Jugoszlávia felbomlásának okairól és folyamatáról, a benne részt vevők szerepéről, tovább éltetve és erősítve a mélyen gyökerező pravoszláv-kommunista Nyugat-ellenességet. Arday Lajos 268 Külügyi Szemle
