Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 1-2. szám - KÖNYV- ÉS FOLYÓIRATSZEMLE - Janek István: Jozef Bena : Szlovákia és a Benes-dekrétumok
A jugoszláv válság története Jegyzetek 1 „...Miért éppen Oroszországnak kötelessége gondoskodni a szerbekről és a montenegróiakról?" 1991. július elején Kadijevic jugoszláv hadügyminiszter felhívta moszkvai partnerét, Jazov marsallt, támogatná-e a Szovjetunió Jugoszláviát katonai intervenció esetén, s tudna-e szállítani létfontosságú hadfelszerelést? 9-én megérkezett Gorbacsov válasza: csak diplomáciai támogatást tudnak nyújtani. 2 Ha elképzeléseit megvalósíthatta volna 1992-ben, sok szenvedéstől és pusztítástól menekülhettek volna meg a szerbek és ellenfeleik, s a testvérharcba akaratuk ellenére bevont többi nemzetiség. 3 író, akadémikus, 1992-93-ban államelnök, a szerb nacionalizmus kiemelkedő képviselője. 4 Szerbia a tartományokkal, Krajina, azaz Horvátország egyharmada, Bosznia-Hercegovina szerb kézen lévő háromnegyede. Jozef Béna: Szlovákia és a Benes-dekrétumok (JozefBena: Slovensko a Benesove dekréty. Belimex, Bratislava 2002, 252 o.) Benes-dekrétumok, amelyeket a németek és a magyarok ellen hoztak, több mint 58 évvel ezelőtt születtek Csehszlovákiában. A második világháború befejezése után a vezető csehszlovák politikusok úgy vélték, hogy az új államot a csehek és szlovákok nemzeti államaként, a nem szláv kisebbségek kizárásával kell felépíteni. A történelem érdekes paradoxona, hogy azóta Csehszlovákia felbomlott, ennek ellenére az utódállamok, a Szlovák Köztársaság és a Cseh Köztársaság tovább cipelik jogrendjükben a benesi dekrétumokat. A kollektív bűnösség vádjával sújtott németeket és magyarokat az elnöki dekrétumok megfosztották állásuktól, ingó és ingatlan vagyonuktól, állampolgári és emberi jogaiktól, és ezáltal a legmélyebb létbizonytalanságba és kilátástalanságba taszították emberek millióit. A győztes nagyhatalmak 1945 nyarán a potsdami konferencián csak a németek egyoldalú kitoloncolásához járultak hozzá, a magyarokéhoz nem. A második világháború idején a Csehszlovák Köztársaság háború utáni megújulását előkészítő cseh és szlovák politikusok a nemzetállam megteremtésében látták az ország megmaradásának legfőbb garanciáját. Benes dekrétumaival próbálta meg elérni a magyar etnikum felszámolását. Ennek jegyében született az 1945. április 5-én Kassán meghirdetett kormányprogram, amelynek VIII. fejezete gyakorlatilag a magyar nemzetiséget egészében tette felelőssé Csehszlovákia felbomlasztásáért. A kollektív felelősség jegyében a magyar nemzetiségű lakosság nagy részét hontalanságra ítélte, s ezzel együtt jogvédelmen kívülre helyezte. Magyar- és németellenes intézkedésekre már a kormány- program megszületése előtt sor került. Közülük említésre méltó a Szlovák Nemzeti Ta2004. tavasz-nyár 269
