Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 1-2. szám - KITEKINTÉS - Pintér Attila: Mecsetek és katonai barakkok között. A politikai pártok evolúciója a török politikai rendszerben
Pintér Attila 4. Jelentősen növekedett az elveszett szavazatok aránya:156 • 1991-ben 140 ezer, a leadott szavazatok 0,57%-a • 1995-ben 4 millió, a leadott szavazatok 14,45%-a • 1999-ben 5,9 millió, a leadott szavazatok 18,92%-a • 2002-ben 14,4 millió, a leadott szavazatok 45,84%-a 5. A nyugati országrészben, az Egei- és a földközi-tengeri partvidéken, valamint Trákiában az a szekuláris párt szerezte a legtöbb szavazatot, amely kimaradt az előző időszak belpolitikai botrányaiból, így a legkevésbé volt sebezhető a kampány során. Ez ezúttal a CHP volt, amely győzelmet aratott azokban a tartományokban, ahol 1999-ben a DSP. 6. A jobbközép pártok 90-es évek közepe óta tartó válsága eredményeként először fordult elő a többpárti demokrácia történetében, hogy egyetlen jobbközép párt sem került be a nemzetgyűlésbe. 7. Az anatóliai fennsíkon, kihasználva a jobbközép pártok elhúzódó válságát, tarolt az azonos választói bázissal rendelkező, a jobbközéptől a 90-es évek közepe óta folyamatosan szavazatokat elvonó ultranacionalista és iszlámista pártok egyike. Ez ezúttal az AKP volt, amely előretört a hagyományosan a szekuláris pártokra szavazó Fekete-tenger partvidékén. 8. A délkeleti tartományokban ismételten a kurd párt, a HADEP utódpártja, a DEHAP szerezte a legtöbb szavazatot. Ecevit pártjának kudarca és az AKP győzelme azt jelentette, hogy Demirel, Erbakan és Türkes után a régi generáció utolsó képviselője is távozott a politikai színtérről, illetve, hogy a független Török Köztársaság történetében először alakíthatott önállóan kormányt egy olyan párt, amely nem a kemálista elit soraiból szerveződött. 1980 után tehát ismét lezárult, illetve elkezdődött egy korszak. Az új korszak legfontosabb belpolitikai kérdése az lesz, vajon a kormányzásból először kiszoruló és a nemzetgyűlésben alig 33%-os képviselettel rendelkező kemálista elit vissza tudja-e szerezni a hatalmat, és ha igen, milyen áron. (A szerző a Külügyminisztérium munkatársa. Tanulmányának megállapításai nem feltétlenül esnek egybe a Külügyminisztérium álláspontjával.) Jegyzetek 1 Huntington, Samuel P.: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása, Budapest 1998,222. o. 2 Akgün, Birol: Parties, Party Systems and Democratic Consolidation: Turkey in Comparative Perspective http://pro.harvard.eclu/papers/050/050002Akgun Birol.pdf - továbbiakban Akgün: Parties, Party Systems and Democratic Consolidation 3 Hale, William: Turkey's Domestic Political Landscape: A Glance at the Past and the Future, International Spectator, Volume XXIV. No. 1. January-March 1999, www.ciaonet.org/olj/iai/iai_99hlw01.html - továbbiakban Hale 1999 146 Külügyi Szemle
