Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 1. szám - KÖZEL-KELET - Csicsmann László: Az "iszlám versus Nyugat" diskurzus a globalizálódó médiában
Az „iszlám versus Nyugat " diskurzus a globalizálódó médiában rontatív - diskurzussal szemben. Said médiáról írott könyve nem számolt ezen alternatív véleményrendszer létezésével. A külpolitika ez irányú orientációja a médiára is hatással van, nevezetesen ahogy már említésre került, a külföldről, a „másról" szóló hírek alapvetően a hivatalos csatornák szűrőjén keresztül érkeznek a közvéleményhez, és meghatározzák az iszlámról vallott felfogást. Nem utolsósorban pedig érdekes lenne foglalkozni a belpolitikai kérdések, az iszlám és a média kapcsolatával. Nyilvánvalóan bizonyos hírműsorok a négy-öt éves időszakonként bekövetkező választások kapcsán elemzik, és ítélik meg a kormányfő/államfő politikai tevékenységét. Bizonyos esetekben - lásd 2001. szeptember 11. - egy határozott külpolitikai irányvonal (lásd terrorizmusellenes háború) konszenzust teremthet a lakosságot megosztó választóvonalak között, ezzel is növelve a fennálló rendszer népszerűségét (lásd George Bush). Természetesen ennek a nagyobb intenzitású külső fenyegetettség, esetleg háború esetén van különös relevanciája. Ha az Európai Unió országait vesszük szemügyre, akkor a muzulmán kisebbség jelenléte, növekedése belpolitikai kontextust hordoz magában. 3. A Nyugaton kialakult torz iszlám képért mindazonáltal maguk a muzulmán országok is számos okból felelősek. Egyrészt azért, mert nem voltak képesek arra, hogy a létező, habár szűkös lehetőségeket kihasználva egy alternatív - a muzulmánok mindennapi életét jobban, aprólékosabban ismertető - iszlámot mutassanak be a nyugati civilizáció számára. Például az új információs és kommunikációs világrend tárgyalásakor az iszlám országok elsősorban politikai és gazdasági kérdésekben kardoskodtak a Nyugat által dominált médiával szemben, és az iszlám kulturális vagy vallási aspektusa szinte fel sem merült. Szintén károsan befolyásolják az iszlámról folyó diskurzust a muzulmán fegyveresek által elkövetett merényletek sorozata, Szaddám Húszéin Nyugat-ellenes kijelentései, a dzsihád olyanfajta értelmezése, amely az iszlám gondolkodástól távol állt, a tálib rendszer intoleranciája stb. Az f 990-es években megtörtént események katalizálják, és alátámasztják a nyugati percepciót. Viszont a nyugati civilizáció tehető felelőssé azért, hogy a média csúsztatásainak felhasználásával ezen eseményeket összeköti az iszlámmal, sőt az egész muzulmán világ cselekedeteiként állítja be, egyfajta kollektív bűnösség vízióját sugallva. II. Az oriental izmus és következményei Edward Said, palesztin származású kutató, úttörő munkájában megfogalmazta, hogy a nyugati civilizáció több évszázad óta egy „olyan kulturális, ideológiai diskurzus formájában [tekint a Keletre], melynek az idők során kialakult a maga intézményi háttere, jól körülírható szókincse, tudományága, fogalomrendszere, doktrínái..." (Said, 2000, 10. o.). Ezt nevezi orientalizmusnak, amely releváns az iszlám és a Nyugat közötti történelmi kapcsolat- rendszer megértéséhez. Said érvelése szerint a brit és a francia gyarmatbirodalmak 2003. tavasz 85
