Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 1. szám - KÖZEL-KELET - Csicsmann László: Az "iszlám versus Nyugat" diskurzus a globalizálódó médiában
Az „iszlám versus Nyugat" diskurzus a globalizálódó médiában nyúlt, és lehetővé tette a fejlődést. Ez a globalizálódás azonban nem teljes körű, ugyanis ahogy Kai Hafez (Hafez, 2000d, 5. o.) megjegyzi, az alábbi szintek tekintetében csökkenő mértékű nemzetköziesedésnek lehetünk szemtanúi: • a technológiai és az infrastruktúra szintje, • intézményi szint, • termelés szintje • a hír tartalmának szintje. Míg a technológia szintjén szinte teljes mértékben kitárult a horizont, addig a média tudósításait a mai napig specifikus érdekek és kulturális beidegződések határozzák meg. A média ennek következtében „fragmentált képeket" mutat be a világról, és sok esetben sztereotípiákat fogalmaz meg. A tömegkommunikációnak létezik egy olyan funkciója, amellyel kijelöli és meghatározza a társadalom érdeklődésének irányát (agenda-setting), annak figyelembevételével, hogy mi az, ami a hírértéket (news-value) képviseli, mi az, ami eladható a közvélemény számára. A másik ilyen jelentős hatású eseménynek a szocialista tömb megszűnését és a hideg- háborús nemzetközi rendszer felbomlását tekinthetjük. A fejlődő országok - ezen belül is a muzulmán országok - egyre jobban részesévé váltak a felgyorsult globalizációs folyamat pozitív és negatív hatásának, és alanyai a globális médiának is. Az 1970-es években azonban megfogalmazódott, hogy egyfajta információs aszimmetria alakult ki az Észak és a Dél, illetve a Kelet és a Nyugat között. Ez az aszimmetria kifejeződik egyrészt abban a tényben, hogy bizonyos információk a fejlődő országokba csak késve jutnak el, és az intézményi struktúrára a muzulmán országoknak igen kevés a befolyása. így az 1970-es években az új nemzetközi gazdasági rend mellett megfogalmazódott az új információs és kommunikációs világrend koncepciója is, amelyben a fejlődő országok a globális információs struktúrában egyenlőséget és a különböző hangok, beszédmódok megjelenését követelték, ami a valóságban kevésbé tudott realizálódni (Mowlana, 2000). Alapvetően azt mondhatjuk tehát, hogy akárcsak a globális civilizáció kialakulásának folyamata, úgy a globális média is alapvetően nyugati jegyeket visel, a nyugati értékek szerűit dimenzionálódik és a nyugati országok érdekei jelennek meg abban. A muzulmán világról szóló hírek is ebben az aspektusban értelmezhetőek. Ezek a hírek pedig gyakran sztereotípiáktól hemzsegő leegyszerűsítések. Ennek okait a következőkben látjuk: 1. Az iszlám kultúra eredményei, ékkövei a médiában vagy marginalizáltan vagy egyáltalán nem jelennek meg. Ennek elsődleges oka az, hogy egy kulturális eseménynek kevés a hírértéke, alapvetően nem figyelemfelkeltő, amely a kereskedelmi alapokon szerveződő orgánumok esetében különösen fontos. így a negatív események sokkal nagyobb súllyal szerepelnek a híradásokban, ezek hírértéke miatt. Egy a német sajtótermékek körében végzett kutatás kimutatta, hogy az 1955 és 1994 közötti periódusban az iszlámmal kapcsolatos cikkek egyhannada erőszakos eseményekkel kapcsolatos, 15%-a nem erőszakos eseményekkel kapcsolatos. A cikkek további 3,1%-a az iszlámot pozitív aspektusában 2003. tavasz 83
