Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 1. szám - KÖZEL-KELET - Csicsmann László: Az "iszlám versus Nyugat" diskurzus a globalizálódó médiában
Az „iszlám versus Nyugat" diskurzus a globalizálódó médiában Csicsmann László Mit kell tegyek, hogy megszelídítselek? - kérdezte a kis herceg. - Sok-sok türelem kell hozzá -felelte a róka. - Először leülsz szép, tisztes távolságban tőlem úgy, ott a fűben. Én majd a szemem sarkából nézlek, Te pedig nem szólsz semmit. A beszéd csak félreértések forrása. De minden áldott nap egy kicsit közelebb ülhetsz." (Saint-Exupery: A kis herceg) Bevezetés A hidegháborús nemzetközi rendszer összeomlásával az államok, társadalmak, civilizációk és egyének közötti kapcsolatok jelentős változásoknak vannak kitéve.1 Általánosságban megállapítható, hogy a nemzetközi rendszerben a civilizációs-kulturális kapcsolatok felértékelődtek, és egyre inkább meghatározóvá válnak az államok közötti kapcsolatokban. Az 1990-es évek kialakulóban lévő „új világrendjét" talán legjobban megközelítő paradigma a neves amerikai politológus, Huntington nevével fémjelzett civilizációs paradigma. Huntington fő tézise szerint a kétpólusú világrend összeomlásával az ideológiák kora lejárt. Az ideológiák közötti „versenyt" a civilizációk közötti különbségek felerősödése váltja fel. Egy esetleges harmadik világháború a civilizációk között fog kitörni. A jelenleg legsikeresebb nyugati civilizációval szembeni fő kihívást potenciálisan az iszlám-konfuciánus összefogás jelentheti (Huntington, 1998). Nem Huntington volt az egyedüli, aki az iszlám civilizációt nevezte meg az új amerikai „feltartóztatási politika" alanyának, ugyanis politikai, illetve tudományos körökben sokan éltek e hasonlattal.2 Például Leon Hadar, a Jerusalem Post egyik volt újságírója kifejtette, hogy „a világot veszélyeztető, rejtőzködő kísértetek listáidnak élén a »Sárga Veszedelem« és az úgynevezett »Zöld Veszedelem« áll. Ez utóbbit a közel-keleti muzulmán fundamentalisták, a radikális ideológiával és nukleáris fegyverekkel felszerelt, Kho- meinihez hasonló személyek szimbolizálják, akiknek céljuk, hogy a nyugati civilizáció ellen erőszakos dzsihádot indítsanak" (idézi Hadart Hippier, 2000, 72-73. o.). Judith Miller, a New York Times egyik amerikai újságírója pedig számos cikkében és könyvében kifejti az 80 Külügyi Szemle
