Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 3. szám - EURÓPA - Boros Ferenc: A "visegrádi együttműködés" és perspektívája
Boros Ferenc 23 Visegrád regionálna mocnost. (Interjú B. Geremekkel) Os, 2000. 5. sz. 24 Uo. 25 Lukác, Pavol: Weimarsky trojuholník a Visehradská stvorka, Os, 2000. 7. sz., továbbá Listy SFPA, 2000. június. 26 Slovensko. 2001 Súhrnná správa... 371. o. 27 Lukác, Pavol, i. cikk, Listy, 2001. március. 28 Rocenka zahranicnej politiky Slovens kéj republiky. 2001. 69. o. 29 Rocenka...uo. 297. o. 30 Ezekre utal Pavol Lukác a Szlovákia 2001. évi külpolitikájáról 2002 márciusában megtartott konferencián elhangzott előadásában. Regionálna spolupráca v strednej Europe na zaciatku 21. storocia - nővé podoby a nővé vyzvy. Rocenka... 2001. Bratislava 2002. 57-70. o. 31 Rocenka... 2001... uo. Lukác elítéli, károsnak minősíti ezeket a „túlfűtött" megnyilatkozásokat, ami arra mutat, hogy a múlt kérdéseire a térség rendkívül érzékeny, és ez veszélyeket rejt magában. Mindez nem jelenti azt, hogy a múlt egyes megoldatlan kérdéseiről meg lehet feledkezni. 32 Rocenka 2001.12. o. 33 Uo. 96. o. 34 Uo. 75-77) o. 35 Slovensko 2002.1. kötet 386-394. és 409M14. o. 36 A magyar külügyminiszter, Kovács László és partnere, Eduard Kukán 2003. júliusban elvi megállapodást kötött a kedvezmény törvény gyakorlati alkalmazásáról. A legkényesebb kérdés - azaz a státustörvényben biztosított szlovákiai támogatásokat kezelő nem kormányzati szervezet kijelölése azonban még hátravan, s ez nem lesz egyszerű, mivel olyan alapítványt, szövetséget kell találni, amelyet a szlovák kormány is elfogad. Románia esetében már megszületett a döntés, az oktatási támogatások célba juttatását az RMDSZ által létrehozott Iskola Alapítvány végzi majd. A magyar-román kormányközi megállapodás 2003 nyár végére alapvetően elkészült, az aláírás időpontjának dátumát szakértők szeptember 10-e körűire teszik, azaz valószínűleg még Ion Iliescu román elnök szeptember 15-én kezdődő magyarországi látogatása előtt megtörténik. (A szerk.) 37 Lipkova, L.: Rocenka... 2000. 93. o. 38 Lengyelország még inkább eltávolodik a V4-ektől, a saját útját járja. Szlovákia érdeklődésének, figyelmének központjában pedig a V4-eken belüli szláv szolidaritás mellett nagyobb súllyal szerepel a balkáni, keleti kapcsolat és az érdekeinek megfelelő bővítés is. (Itt érdemes felhívni a figyelmet P. Lukác már említett tanulmányára a Listyben, Szlovénia lehetséges V4-es tagságáról. Úgy vélekedik, hogy Ukrajna irányában a V4-eknek már van egy kialakuló stratégiája, míg a Nyugat-Balkán vonatkozásában ilyen nincs, s ennek lehetséges elemeit igyekszik felvázolni a szlovák külpolitika érdekeltségeit figyelembe véve.) Ahogy P. Lukác fogalmaz, a V4-ek bekerülésével az EU-ba Európa a szláv rokonságra épülő kulturális, nyelvi és mentalitásbeli elemekkel gazdagodik. A bővítést a kompakt európai régió létrejöttének gondolata ösztönzi, amely így az összeurópai biztonság regionális pillére lehetne. Érdekelt abban, hogy az EU-ban a nemzetiségi kérdés, nemzetiségi politika ne kapjon nagy súlyt (s nyilván e tekintetben az összhang a dekrétumok miatt a csehekkel is azonnal megteremthető). 39 E kérdés hátterét illetően hivatkozhatunk Balogh András: A Közép-Európa fogalom értelmezéséhez című figyelemre méltó tanulmányára, lásd Emberek és eszmék című kiadvány Eger, 2001. 35-67. o. (Separátum), amelyben rámutat a térségben érvényesülő formációk eddigi pozitív szerepére, de azok korlátozottságaira is. Rámutat arra, hogy a V4-ek együttműködése elveszítheti jelentőségét, vagy legalábbis annak jelentősége az uniós tagsággal lényegesen módosulhat. 40 A szlovák Közügyek Intézetének gondozásában megjelent említett kiadvány szerzői a V4-ekjövőjével kapcsolatosan hangsúlyozzák a létező történelmi sztereotípiák leküzdésének fontosságát. Úgy ítélik meg továbbá, hogy kockázatot jelentene az együttműködés szempontjából, ha a „szólójátékos" mentalitás kerülne ismét előtérbe, vagy ha a tagországok alternatív regionális együttműködési formák felé fordulnának. A visegrádi együttműködés ilyen átértékelése a destabilizádót, az unión belüli elszigeteltséget, a múltbeli ellentétek, a nacionalizmus erősödését eredményezhetné ismét a térségben. 96 Külügyi Szemle
