Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 3. szám - EURÓPA - Boros Ferenc: A "visegrádi együttműködés" és perspektívája
A „visegrádi együttműködés" és perspektívája Az elmúlt időszakban az együttműködés legfontosabb összekötő kapcsa az európai integráció elérése volt. Ennek rendelődtek alá gyakorlatilag a V4-eken belüli kapcsolatok is. A jövőben az összekötő kapocs fő motiváló tényezői megváltoznak. Az unión belüli élet, előrehaladás kérdései kerülnek előtérbe. Az együttműködés változó „geometriája" nem feltétlenül jelenti a keretek szűkítését a visegrádi csoporton belüli együttműködés (belső dimenzió) számára, inkább azt jelenti, hogy a külső dimenziók bővülnek a csoport- és egyéni érdekérvényesítések lehetőségeinek szempontjából. Feltehetően valamennyi visegrádi ország, amellett hogy igyekszik kihasználni a négytagú vagy bővített országcsoport adta lehetőségeket, e szélesebb együttműködési pályát fogja követni, ahogy az ez irányú törekvések már eddig is megmutatkoztak (főként vonatkozik ez a méreteinél fogva is a közösségből némileg kilógó Lengyelországra).38 Minden valószínűség szerint ez vár Magyarországra is. Ezek az új kihívások határozhatják meg a magyar külpolitika jövőbeni magatartását. Úgy vélem, hogy a V4-ek jövőjéről gondolkodva a magyar külpolitika nem hagyhatja figyelmen kívül a visegrádi együttműködés során szerzett eddigi tapasztalatokat, tanulságokat. Mérlegre kell tenni az együttműködés eddigi pozitívumait, és számolni kell a további lehetőségekkel, de gondokkal is.39 Nem lehet egyetérteni azokkal a nézetekkel, amelyek az elért eredményeket és érdemeket, a további lehetőségeket lebecsülik, és úgy látják, hogy az új helyzetben, miután a célt, az integrációt elértük, nincs vagy kevésbé van szükség a négy ország együttműködésére, hivatkozva arra is, hogy feltehetően a szomszédok is ezen a véleményen vannak. Ennek a szemléletnek az elfogadásával saját magunknak, szomszédsági kapcsolatainknak és ezen belül nemzetpolitikai céljainknak (a nemzetiségeknek) ártanánk. Érdekünk, hogy maximálisan kihasználjuk mindazokat a társadalom számára hasznos lehetőségeket és adottságokat, amelyeket a visegrádi együttműködés keretei bel- és külpolitikailag nyújtanak, melyek erősítik, mélyítik a szomszédsági kapcsolatokat, és külpolitikai érdekeinkkel is összhangban vannak. Ez alatt értjük egyrészt a Visegrádi Alap további működtetésének fenntartását és bővítését, a tárca- és alsóbb szintű kontaktusok, határ menti, eurorégiós kapcsolatok támogatását és egyéb területek együttműködését, ahol érdekeink ezt megkívánják. Nemzetközileg pedig azokat az érdekeket, amelyek régiónk és az ország pozícióinak erősödését szolgálják, beleértve az unión belüli lobbitevékenységet is. A dolognak ugyanakkor ez csak az egyik oldala. Fokozottabban kell számolni az olyan kapcsolatok kialakításával, amelyek túllépnek a V4-ek keretein, szabad utat nyitnak az ország számára, hogy elsősorban vagy kizárólag olyan irányban és olyan területeken hozzon létre, alakítson ki alkalmi szövetségeket, kooperációt és együttműködést, ahol ennek lehetőségei megvannak és célszerűek. Az érdekérvényesítésnek ez a két csatornája nem mond ellent egymásnak. Ezek a tendenciák eddig is érvényesültek, sőt a jövőben fel is erősödhetnek, problémát csak az okozhat, ha ez a négy ország közötti együttműködés és viszony rovására megy, és ott ártanak, ahol ez nem kívánatos. 2003. ősz 93
