Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 3. szám - EURÓPA - Boros Ferenc: A "visegrádi együttműködés" és perspektívája
Boros Ferenc Az EU-csatlakozásra való tekintettel, úgy vélem, indokolt az átgondolás, az új koncepciók és stratégiák kialakítása, mégpedig két vonalon: egyrészt abból a szempontból, hogy a visegrádi országok milyen új kihívásokkal néznek szembe a közös Európa keretében, milyen közös célokkal és feladatokkal szembesülnek, s ezek megoldásához megvan-e a közös akarat és elkötelezettség, a kellő elhatározás és áldozatvállalási készség. Továbbá abból a szempontból, hogy ezen túlmenőleg a magyar külpolitika milyen formákat, eszközöket, kapcsolati rendszereket kíván felhasználni önálló érdekérvényesítési törekvéseihez.40 A nemzetpolitikai stratégia, nemzetiségi kérdés megoldása sajátos és érzékeny területe a magyar külpolitikának és nemzetközi kontextusának. Szükséges az eddigi konzekvenciák levonása. Ezek mindenekelőtt azt mutatják, hogy a határon túli magyarság kérdésének a megoldására a visegrádi együttműködés nem alkalmas. A legfontosabb és legkedvezőbb megoldás a kétoldalú kapcsolatok területe lehetne. Az eddigi tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy e téren ellenállásba ütköznek törekvéseink, és ezekhez az EU sem nyújtott ez ideig kellő támogatást és bázist. A nemzetközi kisebbségi jogvédelem kiteljesedése akadozik, és ellenmondásos, sokoldalú érdekeltségek nehezítik. Kérdés, hogy mire lehet számítani uniós tagságunk kezdetétől a nemzetiségi kérdés megoldása vonatkozásában. Feltehetően a szubjektív tényezők ezt tovább is nehezítik majd, objektíve azonban változhat a helyzet. Ennek lehetőségeit kell maximálisan kihasználni megfelelő érzékenységgel és a reális lehetőségek adta eszközökkel. Alapvető törekvés lehet az unió alapszabályainak, rendszerének maximális kihasználása a szomszédos országokban élő magyarság erősítésére, mindenekelőtt gazdasági téren (kapcsolatok bővítése, közös projektek révén, tőkebeáramlással stb.), ami maga után vonja a határon túli magyarság identitástudatának megőrzését, annak erősítését, szellemi táplálását is. Mindemellett fontos, hogy a most már szélesebb horizontú külső érdekcsoportokkal összefogva a nemzetközi kisebbségi jogvédelem előrehaladása terén érjünk el eredményeket az unión belül, áttörve azokat a korlátokat, amelyek ma még a kisebbségi jogokat szűkítik. Jegyzetek 1 Lásd erről részletesebben Dunay Pál: Regionális együttműködés Kelet-Közép-Európában: befektetés eredmény nélkül? Külpolitika, 1997. 2. sz. 10-41. o. 2 Több részt vevő állam, köztük Szlovákia már a kezdetektől ellenvéleményeit fejtette ki, különösen a kollektív jogok elismerésével szemben. 3 Már kezdettől fogva felmerültek vitás vagy eltérő vélemények: a VSZ feloszlatásának a kérdése, a NATO irányában történő közös lépés, a visegrádi együttműködés intézményesítése stb. Csak lépésről lépésre sikerült összehangolni a véleményeket. 94 Külügyi Szemle
