Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 3. szám - EURÓPA - Boros Ferenc: A "visegrádi együttműködés" és perspektívája
Boros Ferenc integráció motorjává. A járható út mégis ez, ahogy ezt a Benelux államok, és az Északi Tanács példája mutatja. A V4-ek keretében ellentétes tendenciák is érvényesülnek. A nem akarás, kedvetlenség - megállapítása szerint - a múltból táplálkozik.34 A szlovák Közügyek Intézete gondozásában évente megjelenik az előző évről egy átfogó értékelés. A 2003 elején napvilágot látott kétkötetes kiadványnak a V4-államokkal és a magyar-szlovák kapcsolatokkal foglalkozó fejezetei nem hagynak kétséget a felől, hogy az említett események mély nyomokat hagytak a szlovák politikai gondolkodásban. Távlatból is úgy értékelik, hogy a Pozsony-Budapest viszony és a visegrádi együttműködés is súlyos válságba került 2002 kezdetével. Orbán Viktor EU-csatlakozással és a NATO bővítésével kapcsolatos megnyilatkozásaiból („nem fogunk senkire sem várni" stb.) a szlovák politikai értékelők olyan következtetéseket vontak le, hogy gyengült Magyarország érdeklődése a V4-ek együttműködése iránt, mert a magyar politika úgy látja, hogy az gátolja az ország integrációs előrehaladását, s Magyarország elállt Szlovákia NATO-tagsá- gának korábban vallott, feltétel nélküli támogatásától. A márciusban megrendezett úgynevezett „kis dunai csúcs" (Magyarország, Ausztria, Bajorország, Baden-Württenberg részvételével) egy más irányú orientációt jelzett. Hangsúlyt kapott az értékelésekben, hogy Orbán Viktornak a Benes-dekrétumok kérdésében tett nyilatkozata pozitív visszhangot váltott ki és támogatásra talált osztrák és német politikusok részéről.35 A Medgyessy-kormány korrekciós törekvései Az a tény, hogy a Fidesz a választásokon nem győzött, feltehetően elősegítette, hogy ez a kialakult feszültség a V4-eken belül gyorsan oldódjon, és az áthidalására rövid időn belül sor kerüljön. A Medgyessy Péter miniszterelnök vezetésével felálló új kormány tudatában volt annak, hogy e fontos területen azonnali lépésekre van szükség. Ezt sugározták a külföld felé tett első megnyilatkozásai is. Szükségesnek mutatkozott, hogy az európai érdekeknek kell alávetni a politikát ezen a fontos területen is. A kormányfői csúcsértekezlet, amelyre 2002 augusztusában, Esztergomban került sor, előremutató kezdeményezéseket tett az együttműködés szélesítésére, újabb, konkrét együttműködési területeket jelölt meg: kiterjedt ösztöndíjas program, kölcsönös tanulmányi lehetőségek, bevonva más térségbeli országok fiataljait is, a Visegrádi Díj alapítása, amelyet kiváló művészek, kulturális személyiségek kaphatnak. A magyar fél ezzel is jelezte, hogy az együttműködést fenn kívánja tartani, s mindenekelőtt a közép-európai gondolatot térségünkben konkrét lépésekkel akarja erősíteni. 2002 hátra lévő hónapjaiban (szeptember, december) a V4-ek miniszter- elnökei még három alkalommal találkoztak (a lengyelországi Krynicában, a szlovákiai Vöröskőn és Budapesten, ahol elsősorban a NATO bővítése és az EU-tárgyalások lezárása, valamint a szlovák elnökség programjának kérdései szerepeltek a napirenden). 90 Külügyi Szemle
