Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 3. szám - EURÓPA - Boros Ferenc: A "visegrádi együttműködés" és perspektívája
Boros Ferenc Pavol Lukác a Listyben, majd az OS-ban megírt terjedelmes cikkében25 úgy vélekedett, hogy a weimari háromszög és a visegrádi négyek kooperációja keretében Európa eddig ismeretlen kapui tálalhatnak fel, és ez lehetővé teszi a részvételt az európai politika aktív alakításában. Úgy ítéli meg, hogy Németország az együttműködést Európa szolgálataként minősítené, amely csökkentheti a potenciális feszültségeket Közép-Európában, és elősegítheti a jó viszony légkörének kialakulását. Lukác szerint a W3-nak szüksége lenne szilárd háttérre („podbrusí"), ezt a V4-ek alkothatnák, és ebben Pozsony jelentős szerepet tölthetne be. Szlovákia számára elsődleges cél a NATO-tagság elérése, majd az EU- csatlakozás. Emellett szükség van a jószomszédi kapcsolatokra és koncepcionális Ostpo- litikára, a saját nemzeti érdekek keresztülvitelére politikai és gazdasági téren. Pavol Lukac szerint megvolt a törekvés 2000-ben arra, hogy létrejöjjön a V4-ek és az úgynevezett weimari háromszög (Franciaország, Németország, Lengyelország) találkozója, amire végül is, mint erre már utaltunk, nem került sor; a V4-ek külön találkoztak Schröder német kancellárral és a francia miniszterelnökkel. Ez a találkozó arra lett volna hivatott, hogy a V4-ek és a W3-ak között szoros kooperációs kapcsolat jöjjön létre. A közös találkozó, konzultáció - ahogy Lukác fogalmaz, csak terv és szóbeli törekvés maradt, s ez azt mutatta, hogy a W3-ak „motorjai" eltérő érdekeket képviselnek, mint a középeurópai kis államok. Schröder ezen az említett találkozón elvárásokat fogalmazott meg a visegrádi országok irányában (a szolidaritás igényét hangsúlyozta, az aktív fellépés szükségét a nacionalizmussal és a totalitárius tendenciákkal szemben stb.).26 A kialakult helyzet Lukác szerint arra ösztönözte a visegrádi országokat (Lengyel- országot már kevésbé), hogy a hasonló kis országokkal jobban keressék az együttműködést, ezért is tértek vissza a V4 országai a Benelux államok irányába történő kapcsolatok erősítéséhez, miután ez iránt az érdeklődés és kezdeményezés a Benelux országok részéről is megvolt. A Benelux államok A Benelux államokkal való szorosabb kapcsolat gondolata régebbi keletű. E kapcsolat az integrációs folyamatban hatékony szerepet játszott. A V4 újjászervezése után ez irányban ösztönzést adott a holland kormányfő, Wim Kok 2000. decemberi látogatása Pozsonyban, ahol szorgalmazta az együttműködést. Dzurinda „lelkesen", fogadta a szándékot, s úgy vélekedett, hogy a két csoportosulás összefogása „uralhatja" az EU-t. Buzek is támogatóan nyilatkozott a leendő együttműködésről 2001. március 14-én a belga miniszterelnök, Guy Verhofstadt pozsonyi látogatása során. Verhofstadt szintén nyíltan beszélt a szoros együttműködés lehetőségéről, mondván, hogy a V4-ek együtt léphetnének be az EU-ba. 2001 májusára tervezték a közös találkozót a két szervezet között, amit később decemberre halasztottak; erre végül december 5-én került sor. 86 Külügyi Szemle
