Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 3. szám - EURÓPA - Boros Ferenc: A "visegrádi együttműködés" és perspektívája
A „visegrádi együttműködés" és perspektívája bi ország, amely nélkül Közép-Európa nem lehet teljes, Ausztria. Gátló tényezőt jelent viszont, hogy Ausztriával kapcsolatosan jelenleg Szlovéniának és Csehországnak is problémái vannak s Ausztria céljai sem világosak. Hosszabb távon azonban meg kell oldani a kérdést, ha egy kompakt Közép-Európában gondolkodunk. Az első lépés szerinte Szlovénia felvétele lenne a V4-ek klubjába.21 Meg kell állapítani, hogy a V4-ek kifelé irányuló kapcsolatainak (külsődimenziójának) kérdése - valamilyen formában - mindegyik partner részéről felmerült, és az érdekek eszerint is szóródtak. Az lígynevezett „weimari háromszög"(W3) kérdése E csoportosulásnak Franciaország és Németország mellett Lengyelország is tagja. Zbigniew Brzezinski legutóbbi könyvében e tömörülés szerepéről és jelentőségéről úgy vélekedett, hogy e három ország együttműködése a szélesebb európai biztonság nyugati magjának létrejöttéhez vezethet, amely Oroszországra és Ukrajnára is hatást gyakorolhat, s lehetővé teszi Ukrajna fokozatos bevonását a kooperációba. 2010- re létrejöhetne a 230 millió lakost magába foglaló a francia-német-lengyel-ukrán partnerség, amely az európai biztonság jövőbeni geopolitikai pillérét és döntő magját jelenthetné.22 A visegrádi Lengyelország számára tehát a W3-ban meglévő tagsága eleve megkülönböztetett rangot ad s bizonyos fokig a V4-ben lévő tagságát is stratégiai érdekeinek szolgálatába kívánja állítani. Bevallottan is a V4 keretében, arra támaszkodva elő kívánta segíteni már a kezdettől fogva, hogy kapu nyíljon számára az észak-dél tengely vonalán. Ahogy Geremek fogalmazott, a két tömörülésben (a V4-ek és a W3-ak) való részvétel Lengyelország számára új perspektívát nyit meg. A V4-ben való együttműködés „segít megszabadulni az eddigi geopolitikai determinizmustól, amely jellemezte történelmünket."23 A fő szövetségi vonal Lengyel- ország számára továbbra is a kelet-nyugati irányban húzódik, a másik vonal, geopolitikai tengely kialakítását a KEK irányában egészen a Balkánig, éppen Szlovákia és Magyarország segítheti elő. Ha erre a többi struktúrákat (a Balti-tenger Államainak Tanácsát, a Közép-európai Kezdeményezést), ráépítik, „akkor a XXI. század elején a közép-európai geopolitikai térség reorganizálódását érhetjük el" - állapította meg Geremek, és külön hangsúlyozta: Lengyelország mint középhatalom regionális és nem domináns hatalom kíván lenni, de mint nagyobb hatalomnak, küldetése van. A visegrádi államokra támaszkodva, azokkal egységet alkotva, közösen gyakorolhatja a regionális hatalmat. A cél az, hogy Közép-Európa szűnjön meg perifériának lenni, vegyen részt a globalizációban, az integrációban, ennek folyamataiban, de azt a célt is szolgálja, hogy eközben e csoport tartós jelleggel ne maradjon másodosztályú státusban az unión belül.24 2003. ősz 85
