Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 3. szám - EURÓPA - Arday Lajos: Jugoszlávia vagy Nagy-Szerbia? Szerb nemzeti identitás és (kül)politika
Jugoszlávia vagy Nagy-Szerbia? Szerb nemzeti identitás és (kül)politika ség. A török hódoltság idején nemzeti egyházuk, a peci patriarchátus joghatósága11 Macedóniától Budáig, Győrig, nyugaton az Adriáig terjedt. A kialakuló nemzettudatba ez az óriási terület mint „szerb föld" került be, székhelyéről „ipeki trón"-ként emlegették.12 Az ottomán hatalom a keleti ortodoxiát (és a puritán kálvinizmust) jobban tűrte, mint az ellenséges Nyugat ideológiai bázisának tekintett római katolicizmust,13 s ez az ellenséges érzület évszázadok alatt meggyökeresedett a szerb tudatban is.14 A Dusán cár birodalmának feltámasztására irányuló romantikus álmodozásokat komoly tanulmányok sora zárta le. Közülük a legjelentősebb és legismertebb Ilija Garasanin belügyminiszter „Tervezet"-e (1844) a délszlávok egyesítésére szerb vezetés alatt. „Az első szakaszban, a kisebb ellenállás irányába haladva, az Oszmán Birodalom délszlávjait akarta felszabadítani, egy későbbiben pedig ezekhez társítani a Habsburg Birodalom délszlávjait."15 Mindezt tervszerű munkával kell előkészíteni, ügynökök küldésével valamennyi szerblakta területre: Montenegróba, Eszak-Albániába-Koszo- vóba, Bosznia-Hercegovinába, Dalmáciába, Horvátország-Szlavóniába, a Szerémség- be, Bácskába, a Bánságba, kipuhatolni a lakosság véleményét, harci szellemét. 1848-49- ben ennél több is történt: a szerb fejedelemség névleg ugyan semleges maradt, de a belgrádi osztrák konzul tevékeny közreműködésével „önkéntesek" ezrei és jelentős fegyverszállítmányok érkeztek Dél-Magyarországra a törvényes kormány ellen felkelt szerbek és szerb-horvát határőrök megerősítésére, akiket Jellacic horvát bán is támogatott. Obradovichoz hasonlóan Garasanin is szerbeknek tekinti a horvátokat és a bos- nyák-muzulmánokat, akiket türelmes valláspolitikával akar megnyerni az ügynek. A „Tervezet" két érdekes újdonsága: a bolgárlakta területek, így Macedónia is potenciális orosz és szerb befolyási övezetek, ahol iskolaépítéssel, papok, tanítók küldésével kell megnyerni a lelkeket. Szerbiának tengeri kijáratra van szüksége, s ezért meg kell szerezni (az albánok lakta) Szkutari-Shkodert.16 V. Jovanovic munkáiban17 Garasanin nyomán halad: Szerbia küldetése a balkáni keresztények felszabadítása, majd az új államok államszövetségének létrehozása Szerbia vezetésével. A berlini kongresszus (1878) nagyhatalmi döntéseivel elégedetlen Jovanovic eljut a pánszlávizmusig.18 Annak ellenére, hogy 1848-49-ben és 1903 után, a Horvátországot kormányzó hor- vát-szerb koalíció idején bebizonyosodott, hogy a gyakorlatban is működik a jugoszláv eszmén alapuló szerb-horvát katonai és politikai együttműködés, a szerb politikai életet uraló Radikális Párt és vezetője, Pasic miniszterelnök nagyszerb elképzeléseket igyekezett megvalósítani mint háborús célt, a Monarchia szerb lakta területeinek, Bosznia-Hercegovina, Szlavónia, a Szerémség és a (két háború közötti) Vajdaság, a Bánság, Bácska és Baranya megszerzésével. így aztán az 1919-es párizsi békekonferencián a jugoszláv delegáció mindenekelőtt a szerbek által (is) lakott területek biztosítására törekedett: sikertelen diplomáciai offenzívát folytattak a Bánság egésze, s különösen Temesvár, majd Baja, Pécs és Barcs megszerzéséért, miközben jelentős horvát- és szlo2003. ősz 57
