Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 3. szám - EURÓPA - Arday Lajos: Jugoszlávia vagy Nagy-Szerbia? Szerb nemzeti identitás és (kül)politika
Ar day Lajos Jugoszláviából, Bulgáriából és Albániából álló szövetségi államot, melybe bevonták volna Romániát és a partizánerők győzelme esetén Görögországot is.7 Sztálin halála előtt nem sokkal kötötték meg - az 1934-es jugoszláv-görög-török Balkán Paktum feltámadásának tekinthető - védelmi szövetséget az akkor reális veszélynek látszó szovjet támadás elhárítására, de az funkcióját veszítve csendesen kimúlt. 2. A térségben minden nép dicső ősöket keresett. A horvátok - és az albánok - az illírekben vélték ezeket megtalálni, ezért a délszláv összefogást hirdető eszme neve az illírizmus lett. Kidolgozói, hirdetői horvátok és szlovének voltak, akik a Habsburg Birodalom délszláv népeit akarták egyesíteni egy horvát vezetésű, katolikus államban a Habsburgok jogara alatt.8 Ez az ausztroszlávizmus egyik változatának tekinthető; legismertebb képviselői L. Gaj, J. Draskovic, A. Starcevic és B. Kopitar. 1878, Bosznia- Hercegovina (és a Novipazári Szandzsák) megszállása után újult erővel lángolt fel ez a törekvés, az Osztrák-Magyar Monarchia trialista átalakítását követelve; ebben a kvázi szövetségi államban a szlovének, horvátok, szerbek és bosnyák-muzulmánok az osztrákokkal és a magyarokkal egyenlően osztoztak volna a hatalomban. Ferenc Ferdinánd hajlott egy ilyen átrendezés felé, amely szöges ellentétben állt a nagyszerb aspirációkkal, ezért (is) kellett meghalnia. A Monarchiából Nyugatra emigráltakból álló Jugoszláv Nemzeti Tanács az első világháború alatt és után - angol és amerikai támogatással - szerb-horvát (-szlovén) szövetségi államként akarta megszervezni az új Jugoszláviát. 3. A Nagy-Szerbiát létrehozni akarók minden szerbet egy államban kívántak egyesíteni. Ehhez három problémát kellett megoldani: • ki a szerb?; • a leendő nagy szerb állam polgárainak többsége két európai nagyhatalom alattvalója volt; • s mindenütt vegyes lakosságú területeken éltek. A szerblakta területek egyesítése - Nagy-Szerbia A bánsági születésű Dositej Obradovic író, „a szerb felvilágosodás vezéralakja", és Vük Karadzic nyelvész, néprajztudós, az általa egy nyelvnek tekintett szerb-horvát kodifiká- tora, egyaránt a nyelvet tartotta a nemzethez tartozás legfőbb ismérvének, vallási-felekezeti különbség nélkül, így Obradovic szerbnek tekintette a horvátokát és a bosnyá- kokat, „a boszniai és hercegovinai törököket", Karadzic pedig a „sto" nyelvjárásban beszélőket.9 A szerbség másik fő jellemzője az ortodoxia. Bár a szerb alapjában vallástalan nép volt és maradt, és népi hitében, a „srpska vera"-ban ősi pogány elemek is fennmaradtak, vallásukhoz mindvégig ragaszkodtak a hatalom által támogatott iszlámmal és katolicizmussal szemben.10 Egyházi naptárukban 58 szerb szent ünnepe szerepel, köztük Dusán cáré és Lázár fejedelemé; úgy is mondhatnánk, hogy a szerbek vallása a szerb56 Külügyi Szemle
