Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Szilágyi Zsolt: A fegyvercsempészektől a befolyásos szenátorokig - avagy az Egyesült Államok és az amerikai írek szerepe az északír békefolyamatban az IRA felfegyverkezésétől annak lefegyverkezéséig
A fegyvercsempészektől a befolyásos szenátorokig - amerikai írek és az IRA lenne. A program végrehajtásáról szóló törvénytervezetet Clinton elnök véglegesítette ellenjegyzésével, még 1998-ban, s az 1999. november 19-én lépett hatályba. Ez volt a Clinton-adminisztráció legfontosabb gazdasági jellegű hozzájárulása az egyezmény végrehajtásához. Clinton tehát ír-amerikaiként mindvégig szívügyének és egyben kötelességének tartotta azt, hogy kabinetje kiemelten foglalkozzon Észak-írországgal és a békefolyamattal. Különösen nagy örömére szolgált az elnöknek, hogy ő lehetett az Egyesült Államok vezetője, amikor a nagypénteki békemegállapodást aláírták. Az északír katolikusok mindvégig számítottak Clinton szimpátiájára és persze konkrét, pénzbeh támogatására is. Ezzel együtt több politikai elemző is úgy véli, hogy az Egyesült Államok a Clinton-adminisztráció idején is inkább csak mint a békefolyamatot előmozdító („facilitator") és nem békeközvetítő („mediator") szerepet töltött be.30 Az USA ugyanis konkrét esetekben nem lépett fel közvetítőként béketervekkel vagy más új megoldási módozatokkal stb. Missziókat sem küldött, legfeljebb - ami persze nem kevés - tapasztalt amerikai diplomaták vettek részt független, nemzetközi bizottságokban (legtöbbször vezető tisztségekben). Ez2el együtt azt egyetlen politikai elemző sem tagadja, hogy az északír kérdés történetében az Egyesült Államok Clinton elnöksége idején játszotta messze a legaktívabb szerepet. / j \ Az Egyesült Államok békeközvetítő szerepe a Bush-adminisztráció idején Bár a Bush-kabinet is több lépést tett, amellyel az északír békefolyamat támogatását kívánta hangsúlyozni, a helyzet érezhetően megváltozott Clinton távozásával. Eszak- írország kikerült az amerikai közvélemény által az átlagosnál nagyobb érdeklődéssel figyelt területek közül, különösen 2001. szeptember 11-e után. Bush első jelentősebb intézkedése az volt, hogy 2001. március 15-ével Richard N. Haas - akit február 6-án nevezett ki a Külügyminisztérium politikai tervezési osztályának igazgatójává (Director of Policy Planning at the Department of State), nagyköveti ranggal felruházva - felelősségi körébe utalta az északír békefolyamat ügyének támogatását a State Department részéről. A Bush-kabinet kifejezésre juttatta, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja az egyezményben foglaltak teljes végrehajtását, és készek minden támogatást megadni a békefolyamat folytatásának, amelyet az ír, a brit kormány vagy az érintett pártok szükségesnek tartanak. Bush tehát nagykövetet nevezett ki az északír ügyek intézésére, Clinton ezt nem tette meg. De az ír-amerikai elnöknek erre nem is volt szüksége, mert ő maga volt a nagykövet, aki minden alkalmat megragadott, hogy politikai megoldást találjon az erőszak beszüntetésére és előmozdítsa a megbékélést Eszak-írországban. Ezután a Bush-kabinet leginkább csak protokoll2003. nyár 237
