Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - EURÓPA - Kruppa Éva: Eurorégiók a szlovák-magyar határon. Tények és vélemények
merik, esetleg támogatásukra garanciát is vállalnak. Az országok multilaterális nemzetközi dokumentumokban is kinyila tkozták ezen a szándékukat, így biztosítottnak látszik az együttműködés. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a határ menti kapcsolatok belpolitikai vonatkozásai is meghatározóak. A nemzetközi megállapodások mit sem érnek, ha az adott kormány nem garantálja saját országán belül a területi szereplők önállóságát nemzetközi kapcsolataik alakításához. Összefoglalva az eddigieket azt mondhatjuk, hogy napjainkra mindkét országban kialakultak azok a belpolitikai és jogi, valamint külpolitikai feltételek, amelyek nélkülözhetetlenek a határ menti régiók együttműködéséhez. A továbbiakban nézzük meg, hogy látják az eurorégiók megalakulását, eddigi működését és további lehetőségeit maguk az érintettek. Kruppa Éva 4. Vélemények az eurorégiók szervezeteinek működéséről A tanulmány második részében egy kutatás19 eredményeit szeretném röviden bemutatni. A kutatás célja az volt, hogy a szlovák-magyar határon lévő eurorégiók működését meghatározó makrofolyamatok mellett ismerjük meg konkrétan maguknak a szervezeteknek a működését is. Az eurorégió mint szervezet a társadalmi folyamatok mikro részét képezi, amelynek vannak jogi, politikai, gazdasági és kulturális vonatkozásai is. Az eurorégiók működésének feltárását multidiszciplináris megközelítéssel, több kutatási módszert alkalmazva végeztük el. A viszonylag kevés írott anyag feldolgozása mellett, empirikus módszerrel, standardizált kérdésekre épülő mélyinterjúkkal - amelyeket települési, megyei, kerületi önkormányzati vezetőkkel, az eurorégiók munkatársaival, területfejlesztési szakemberekkel készítettünk - gazdagítottuk a feldolgozható forrásokat, amelyeket még más kérdőív is kiegészített. A kutatás zárásakor öt eurorégiót, a Vág-Duna-lpoly Eurorégiót, az Ipoly Eurorégiót, a Neogradiensis Eurorégiót, a Sajó-Rima Eurorégiót, valamint a Miskolc-Kassa Eurorégiót20 ismerhettem meg a primer kutatás módszereit is alkalmazva, a már említett interjúk és kérdőívek segítségével. Az interjúk többsége Magyarországon készült, de lehetőségem volt Szlovákiában is néhány önkormányzatot felkeresni és ottani területfejlesztési szakemberek véleményét is megismerni. A mélyinterjúk és a kérdőívek az alábbi fő témákat ölelték fel: • az eurorégió szervezete, tagjai; •az eurorégió megalakulásának okai, motivációi és előzményei; • az eurorégió működését meghatározó tényezők; • az együttműködés rövid távú céljai és eredményei; • az eurorégió hosszú távú tervei; • az eurorégió perspektívái. 722 Külügyi Szemle
