Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - EURÓPA - Kruppa Éva: Eurorégiók a szlovák-magyar határon. Tények és vélemények
Kruppa Éva olyan módon, hogy csak hasonló kompetenciákkal bíró településsel alakíthattak ki együttműködést. A települési önkormányzatoknál magasabb közigazgatási szintek is érdekeltek voltak a határ menti együttműködésben, de a részvételüket garantáló törvényeket csak később hozták meg. A határ menti kapcsolatok fejlesztése az önálló szlovák állam megalakulása, 1993 után nem állt mindig a szlovák kormányok érdekében. Ennek bizonyítékát a legteljesebben a Kárpátok Eurorégió megalakulásának története bizonyítja, amit több szerző részleteiben is elemzett.4 Igaz, hivatalosan mindig annak adtak hangot, hogy Szlovákia támogatja az euroré- giókat. A központi szándék és magatartás vizsgálatát el kell különíteni a Meciar-kor- mányok5 és azt követően 1998-tól a Mikulás Dzurinda vezette kormány időszaka alatt, mivel az utóbbi években fordulat következett be az eurorégiók helyzetének megítélésében és támogatásában. Milyen okokkal lehet magyarázni egy európai fejlődési folyamat akadályozását Szlovákiában az önkormányzatok szándéka ellenére? A hivatalos magyarázatok a szlovák jogi szabályozással és azzal érveltek, hogy a közigazgatás területi rendszere nem alakult ki. Ez valós oknak tekinthető, de a hiányzó jogi garanciák megadásában maga a Meciar-kormány volt adós, amelyik végül is saját érdekeinek megfelelően alakította ki a közigazgatás új területi rendszerét 1996-ban, és még ekkor sem rendelkezett a területi középszint önkormányzati kompetenciáiról. A közigazgatás területi rendszeréről a 221 /1996-os, illetve a 222/1996-os törvények rendelkeznek. A nevezett törvények szerint Szlovákiában 8 kerület (kraj) és 79 járás (okres)6 jött létre, ennek megfelelő hivatalokkal, hogy ellássák az állami feladatokat az adott területi szinten. Alapvetően az állami centralizáció erősödött hierarchikus formában, amit a közigazgatásban nem követtek más fontos változások. így maga a reform ezen a területen befejezetlen maradt. A Meciar-kormányok magatartásában - a kormánykoalíció pártjaiban különösen - megjelent a nacionalizmus is, amelyik a magyar határ mentén kialakult együttműködésben az irredentizmust vélte felfedezni. A Tátra Eurorégió megalakulása és működése nagyobb kormányzati támogatást kapott, mint a Kárpátok Eurorégió, de fejlődése lelassult az önkormányzati rendszer kialakulatlansága miatt. A Tátra Eurorégió helyzetét látszatra még az is segítette, hogy 1994-ben Szlovákia és Lengyelország aláírta a határ menti együttműködésről szóló megállapodást7, ami az európai keretegyezmény szellemében készült, de a gyakorlatba nehezen ültették át a közösen elfogadott dokumentumot. Egyes elemzők szerint az eurorégiók körüli problémáknak belpolitikai okai voltak. 1993 és 1998 között a kormány az önálló állam építésére fordította fő figyelmét, ami az állami funkciók erősítését és nem azok gyengítését szolgálta. Az államépítés nemcsak a szomszédos országokkal, mindenekelőtt Magyarországgal szemben táplált gyanakvást, hanem az Európai Unióval szemben is, és az állam szuverenitását féltették az új ten776 Külügyi Szemle
