Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - EURÓPA - Kruppa Éva: Eurorégiók a szlovák-magyar határon. Tények és vélemények
Eurorégiók a szlovák-magyar határon denciáktól (nemzetközi integráció, eurorégiók stb.). A közigazgatás decentralizálása is több fordulatot megélt, és csak lassan szolgálta az önkormányzati elv megvalósítását. Az 1998-ban hatalomra került koalíció pártjainak8 és a Mikulás Dzurinda vezette kormánynak a programjában kiemelt helyen szerepelt a közigazgatás reformja. Az előző területi felosztással a kormányzó pártok elégedetlenek voltak, és abban egyetértettek, hogy a területi felosztást meg kell változtatni, a decentralizáció jegyében a területi szintek kompetenciáit meg kell határozni, és jogilag garantálni kell. A törvény előkészítését heves vita kísérte, ami alapvetően a terület felosztásában és a járások megszüntetésének kérdésében éleződött ki. Végül a parlament 2001. június 4-én nem a kormány által támogatott 12 kerület fogadta el, hanem a 8 magasabb területi egység (kraj) kialakítása mellett döntött. A parlament csaknem változatlan felosztásban megszavazta az 1996- ban kialakított kerületeket. A kritikus vitapont, a 79 járás megszüntetése nyitva maradt. A törvény jó hímek bizonyult az EU csatlakozás előkészítése szempontjából, azonban sok csalódást is okozott a várt fordulat elmaradása. Az Magyar Koalíció Pártja (MKP) a kormánykoalícióból való távozást fontolgatta, mivel a magyar kisebbség érdekei sérültek9, ami könnyen kormányválsághoz és Szlovákia nemzetközi helyzetének gyengüléséhez vezetett volna. Az MKP végül nem lépett ki a kormánykoalícióból, de követelte a kerületek kompetenciáinak törvénybe foglalását, ami 2001. szeptemberében megtörtént. Napjainkra Szlovákiában is létrejöttek az önkormányzatok határ menti együttműködését is biztosító törvényi szabályozás keretei. A határ menti együttműködés alakulását magyarázó tényezők között a gazdaság fejlettségét is meg kell említenem. Szlovákiában a határrégiók a gazdaság perifériáját alkotják, amelyek fejlesztéséhez hiányzik az infrastruktúra és a tőke, és ez nagymértékben igaz - bár nem minden határszakaszon - a magyarországi területekre is. Ezek mellett a határok átjárhatósága is tényezője az együttműködés sikerének. A kapcsolatok liberalizálása önmagában még nem garantálja a határ menti térségek eredményes fejlődését, de annak jelentős fizikai, adminisztratív akadályait megszünteti. Itt is meg kell említeni a határ menti együttműködés etnikai vonatkozásait. Az eurorégiók a határral elválasztott területek együttműködésének jó példái, bizalomerősítő szerepüket a nyugat-európai szerveződések tanúsítják. A szlovák határok mentén, különösen a szlovák-magyar határon is hozzájárulhat a nemzetiségi probléma oldásához. A szlovák-magyar eurorégiók esetében ez politikai kérdés is. Tényként kell kezelni, hogy Szlovákiában a több mint 500 ezer fó't számláló magyar kisebbség egy tömbben él az ország déli részén, párhuzamosan a magyar határral. Az anyaországtól a trianoni, majd a párizsi békeszerződés szakította el ezeket a területeket, és így váltak egy államalkotó nemzet polgárai egy másik országban, először Csehszlovákiában, majd 1993-tól az önálló szlovák államban nemzeti kisebbséggé. Az önálló szlovák állam megalakulása után a magyar kisebbség jogai a korábbiakhoz képest10 is csorbultak, nem beszélve a kisebbségek jogait védő nemzetközi szerződések elveiről, így nagyon sok feszültség keletkezett, 2003. nyár 117
