Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - EURÓPA - Kiss J. László: A birodalomtól az integrált kisállamig. A „német nemzettől" az „osztrák nemzetig" az Európai Unióban
Kiss /. László 1997. októberi pártprogram a párton belüli ellenállás következtében Haider szempontjából csak a szemben álló álláspontok közötti kompromisszum lehetett. Az új pártprogram leszögezte, hogy Európa arculatát a kereszténység felekezeti sokfélesége alakította. A programban a Szabadságpárt elismeri a judaizmus és a nem keresztény nézetek befolyását is. Az utóbbi annak a jele volt, hogy a párt kísérletet tett arra, hogy formálisan feladja a két háború közötti pángermán tábor erősen antiszemita nézőpontját. A program szerint a nyugati világ spirituális alapjainak megőrzése ugyanakkor megköveteli a kereszténységet, amely megvédi a nyugati világ érdekeit. Az osztrák identitás kérdését az „Ausztria először!" (Österreich zuerst!) címet viselő fejezet tárgyalja. A program szerint Ausztria identitását a regionális identitások sokasága és sokfélesége formálja. Az osztrák patriotizmus a demokratikus politikához kötődik, és mint ilyen, az osztrákok önállóságára és összetartozására irányuló akarat kifejeződése. A program elutasítja azt a politikát, amely - különösen az EU-ba való belépés óta - Ausztria szellemi és kulturális alapjainak kárára, az egységesítési és nivellálódási törekvésekre irányul. A Szabadságpárt elutasítja az EU-tagságból származó azon egyenlősítő tendenciákat, amelyek Ausztria szellemi és kulturális minőségére károsan hatnak. A Néppárthoz képest a Szabadságpárt erősebben hangsúlyozza a „szülőföldhöz, a hazához való jogokat" (Recht auf Heimat). A haza Ausztria demokratikus köztársasága és annak szövetségi tartományai. Az FPÖ a történelmileg ott élő etnikai csoportokat (Volksgruppen) és az általuk formált kultúrát is a haza fogalmába foglalja. Az osztrákok nagy része a „német etnikai csoporthoz" tartozik, s minden osztráknak alapvető joga, hogy szabadon meghatározza identitását és etnikai hovatartozását. A Szabadság- párt síkra száll a kisebbségek, de csak a történelmileg ott megtelepült (autochton) kisebbségek támogatása mellett. A program hangsúlyozza, hogy Ausztria nem a bevándorlók országa. A lakosság nem képes megbirkózni a korlátlan bevándorlással, mert egy ilyen politika megvalósítása meghaladná az ország integratív képességét. A osztrák lakosság védelme a külföldiek kötelezettségeinek és jogainak szabályozásában megkívánja a teljes szuverenitást. A vallási és politikai üldözötteknek joguk van a politikai menedékjogra. Az elhurcolt személyeknek joguk van a hazájukba való visszatérésre. Az FPÖ szerint a nyelv a kultúra kifejeződésének legfontosabb eszköze; az anyanyelv határozza meg a különleges kulturális közösséghez való tartozást. A program megállapítja, hogy Ausztria a „német kulturális közösséghez" tartozik, és az osztrák alkotmány (8. cikkely) szerint „német" az állam nyelve. Az osztrák külpolitikának más német nyelvű országokkal együtt támogatnia kell a német nyelv használatát és külföldi terjesztését. A Szabadságpárt szerint az EU-t konföderációvá, nem pedig európai föderációvá kell fejleszteni. A pártprogramok - ehhez a Zöldek és a Liberális Fórum programját is hozzá kell számítani - valójában nagyon keveset szólnak az osztrák identitás állampolgári és/ vagy etnikai összetevőiről. Kivételt az osztrák kultúrára vonatkozó utalások képeznek. 78 Külügyi Szemle
