Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - EURÓPA - Kiss J. László: A birodalomtól az integrált kisállamig. A „német nemzettől" az „osztrák nemzetig" az Európai Unióban
A birodalomtól az integrált kisállamig Ám a kultúrára helyezett hangsúly az identitás etnikai meghatározását foglalja magában, különösen akkor, ha elsődlegesen olyan eszközként fogják fel, amely különbséget tehet az osztrákok és mások között. A Szabadságpárt az osztrák belpolitikában a harmadik tábor örököse, ám a pángermán ideológiát az „Ausztria először" felfogásra változtatta. Az Ausztriáról folyó vita etnikai elemeket is magában foglal, adott esetben Ausztriát a német „kulturális közösség" részeként tárgyalja. Az osztrák kultúrára, annak teljesítményeire (FPO) és hagyományaira helyezett hangsúly és büszkeség (OVP) általában úgy értelmezhető, hogy ezek a pártok Ausztriát inkább „különleges" és „sajátos" nemzetnek tekintik.49 A nemzeti identitás elemei és az európai integráció A mai Ausztriában alapvetően egyetértés van abban, hogy az osztrák nemzet Európa nemzetei között az egyik legfiatalabb, és mint ilyen, a német-népi (völkisch) múlttal és hagyományokkal szembeni emancipációs folyamatban jött létre. Ez a folyamat még nem zárult le teljesen, és feszültségektől sem mentes. A. Moritsch arra utal, hogy a közvélemény-kutatások szerint az „osztrák nemzeti tudat" a legerősebb Bécsben, míg a leggyengébb a német-szlovén történelmi ellentétektől leginkább érintett Karintiában. Ez szerinte korántsem meglepő, mivel a szlovének azokhoz a „történelem nélküli" népekhez tartoznak, amelyeknek nem voltak állami-területi hagyományaik. Ennek megfelelően a szlovén nemzeti történetírás a szlovén államiság kezdeteit hajlamos éppen abban a Karintiában felfedezni, amelynek jelentős része a szlovén történészek szemében a „németek által elrabolt etnikai területnek" minősült. Következésképp a szlovének etnocentrikus nemzetfelfogása szempontjából „osztrák nemzet" nem létezik (csak németek vannak), ugyanakkor Karintiában „osztrák szlovének" élnek. Ezzel szemben a megerősödőben lévő osztrák nemzettudat mind erőteljesebben különbözik a kelet- és délkelet-európai államok etnocentrikus nemzetfelfogásától50, jóllehet az osztrák önazonosság meghatározásában etnikai és kulturális, valamint politikai és társadalmi összetevők még egyaránt jelen vannak, és az osztrák nemzetfelfogásban az állami és „völkisch" elemek szerepe sem teljesen tisztázott. Az osztrák pártok idézett dokumentumai, de különösen az osztrák politikusok megnyilatkozásai azt mutatják, hogy a nemzeti identitás hangsúlyai a legtöbb esetben az eseményektől, azok tárgyától, nem ritkán a közönségtől függenek.51 Például az állam- szerződés aláírásának az évfordulója elsősorban a nemzet politikai és társadalmi meghatározottságát (Willensnation) állította előtérbe. A zenei és általában a művészeti fesztiválok megnyitói alkalmával az osztrák önazonosság kulturális szempontjait emelték ki, anélkül azonban, hogy az előadók az osztrákot is magában foglaló német nemzet etnikai koncepciójának alárendelték volna magukat. 2003. nyár 79
