Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 1. szám - KÖZEL-KELET - Gazdik Gyula: Az izraeli pártrendszer fejlődésének főbb jellemzői
Az izraeli pártrendszer fejlődésének főbb jellemzői A Munkapárt programja a terrorizmus elleni harccal párhuzamosan nagy jelentőséget tulajdonít a palesztinokkal való megegyezésnek. Maga Micna úgy vélte, hogy a palesztinokkal való konfliktus az ország egész energiáját felemészti, ezért nagyon fontos végét vetni a megszállásnak, s a tárgyalások eredményeként mielőbb végrehajtani a politikai elkülönülést, melyet ő a Clinton-tervre alapozva képzelt éld7 Ha ez zátonyra fut, akkor Izrael számára egyetlen lehetőségként marad az egyoldalú elkülönülés, s a zsidó állam feljogosítva érezné magát arra, hogy ha szükséges, behatoljon a Palesztin Hatóság vagy állam területére. A program szerint a megfelelő szeparáció biztosítására, a terrortámadások megakadályozására biztonsági falat kell kiépíteni. A párt fontosnak tartja a költségvetési prioritások megváltoztatását, a szociális szempontok fokozott érvényesítését, a telepesek anyagi támogatásának csökkentését, az állam és az egyház szétválasztását, az ország arab lakossága társadalmi helyzetének javítását.38 A megválasztása óta eltelt rövid idő alatt azonban Micnának nem sikerült a pozícióját megerősítenie. A központi bizottságon belül ellenfelei számottevő befolyással rendelkeznek, s sok híve van annak az elgondolásnak is, hogy a választások után a párt ismét legyen tagja egy Sáron vezette nemzeti egységkormánynak. Az értékekre alapozott politizálást, a politikai élet morális megújítását, a Munkapárt korábbi tradícióira való fokozott támaszkodást sürgető Micna ezt egyelőre határozottan ellenzi. Arra számít, hogy Sáron huzamosabb időn át nem tudja kezelni a jobboldali tábor megosztottságát, a béke- folyamattal kapcsolatos összetett kérdéseket, s az egyelőre nem túl rózsás gazdasági kilátások nyomán várhatóan súlyosbodó szociális problémákat. Az ellenzékben eltöltött időt a Munkapárt felhasználhatja bázisának megerősítésére, a következő választáson történő sikeres szereplés megalapozására. Micna kampánystratégiája nem volt minden vonatkozásban átgondolt, a beszédeiben jelentkező hangsúlyváltások, a párt vezetői embereinek kevéssé koordinált megnyilatkozásai, a köztük lévő vita nyilvánosság elé kerülése a párt népszerűségének folyamatos csökkenését eredményezte.39 A vezető kormánypárt háza táján a parancsnoki poszt megszerzéséért való küzdelem Sáron és Bibi Netanjahu között zajlott. A volt miniszterelnök a kormányfő tevékenységét hosszú hónapokon át éles kritikával illette. Többek közt a szemére hányta, hogy elhanyagolja a gazdasági-szociális kérdéseket, a palesztinokkal szembeni katonai lépéseknél nem kellőképp következetes, s az ország biztonságát veszélyezteti a palesztin államiság elvi elfogadásával. A palesztin állam létrehozásának lehetőségét májusban a Likud központi bizottsága is elvetette, ez ugyan presztízsveszteség volt Sáron számára, de semmire sem kötelezte. A Netanjahuval való gyakori pengeváltás a miniszterelnök népszerűségét nem ingatta meg. Sáron ügyelt arra, hogy a riválisa legfőbb támaszát jelentő radikális nacionalista erőktől, melyek szellemiségével számos ponton ő is egyetértett, politikailag ne kerüljön függő helyzetbe. Ez ugyanis leszűkíthette volna manőverezési lehetőségét, s a Washingtonnal kialakult szívélyes kapcsolatokat is negatívan befolyásolná; mely korántsem volt jellemző a korábbi Likud-vezérek, Sa2002. tavasz 25
