Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - EURÓPA - Claus Juul Nielsen: Együtt az egységes Európában
Claus Jmtl Nielsen Ez a nemzetállamok közösségét jelenti. Ennek azonban erős közösségnek kell lennie, amelyben a tagállamok együtt valósítanak meg egy sor feladatot, miközben kompetenciájukat az EU-ra ruházzák át. A nemzetállamok e közösségének elegendő politikai és gazdasági erővel kell rendelkeznie ahhoz, hogy egységesen lépjen fel a nemzetközi színtéren, és befolyást gyakoroljon a világra azokkal az eszmékkel, amelyeken az Európai Unió nyugszik. A NATO bővítése még inkább sürgetővé - és egyben könnyebbé is - teszi ezeknek az eszméknek a megvalósítását. A bővítés azonban változtatásokat és reformokat is követel az unión belüli együttműködés terén. Nem egészen 18 hónap múlva az EU valószínűleg 25 tagállamból fog állni, 2007-től pedig 27-ből. És idővel még többen fognak csatlakozni. Nyilvánvaló az ok, amiért egyre több ország vágyik a tagságra. Az EU sikeres volt, és továbbra is az marad. Ez egy olyan szervezet, amely hatékony döntéseket hoz, és képes eredményt felmutatni. Döntő fontosságú, hogy a csatlakozás után is fenntartsuk és növeljük az EU hatékonyságát. Ezzel tartozunk az új tagoknak is és magunknak is. Csupán így válhat a kibővített NATO olyan sikeressé, mint amilyennek mindannyian szeretnénk. Ennek eléréséhez két kérdésre kell választ keresnünk. Melyek legyenek a kibővített NATO feladatai? Milyen prioritásokat tartsunk szem előtt? Erre a következő választ adhatjuk: mindenekelőtt azokra a területekre kell összpontosítanunk, amelyek határokon átnyúló problémákat vetnek fel. Elsősorban azokra a feladatokra, amelyek csupán összefogással és közös fellépéssel oldhatók meg. Ez először is természetesen az EU hagyományos fő feladatait jelenti. A jövőben a kulcsfontosságú területek közé fog tartozni, többek között a nemzetközi piac, a kereskedelempolitika, a gazdasági verseny politikája, valamint az állami szubvenciók ellenőrzése. Az e területeken elért eredményeket meg kell őriznünk, és a kibővített EU- ban még inkább építenünk kell rájuk. Az a tény azonban, hogy Koppenhágában a kibővítés mellett döntöttünk, az unión belüli jövőbeli együttműködés sokkal szélesebb napirendjét állítja elénk, amely napirend kidolgozásában az új tagok tagságuk teljes súlyával nyilváníthatják ki véleményüket és hozhatnak döntéseket. Történelmi tapasztalataik, nemzeti hagyományaik és kultúráik jelentős mértékben befolyásolhatják e napirendet, valamint lényegi változásokat eszközölhetnek az EU jelenlegi politikájában és intézményi struktúráiban, mivel tagságuk nagy változásokat idéz majd elő a tagországok közötti érdekviszonyokban. Az EU jövőbeli napirendjének legsürgetőbb pontjai között a következőket említeném meg: s az Európa jövőjéről szóló konvenció; • a közös kül- és biztonságpolitika továbbfejlesztése; • a közös mezőgazdasági politika időközi áttekintése; 4 Kiilügyi Szemle
