Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 1. szám - KÖZEL-KELET - Csicsmann László: Az "iszlám versus Nyugat" diskurzus a globalizálódó médiában
Az „iszlám versus Nyugat" diskurzus a globalizálódó médiában elméletét, amely a civilizációk összecsapására vonatkozott. A szerző azt sejteti, mintha Huntington elméletét - amely mégsem az iszlám civilizáció szüleménye - a muzulmánok milliói „megtapsolták" volna. Az iszlám és a Nyugat konfliktusának megállapítása vagy predikciója nem csak a muzulmán világban, hanem a nyugati világban sem elfogadott teljes mértékben. Az olvasó továbbhaladva a tanulmányon relatív megbízható és autentikus képet kaphat a Közel-Kelet történelméről, az iszlám fundamentalizmusról és a térségben jelentkező ideológiákról. A Heti Világgazdaság számaiban kimondottan az iszlám vallásról, történelemről, esetleg az iszlám fundamentalizmusról szóló cikk nem jelent meg, viszont aprólékosan és részletesen körüljárják az afganisztáni háború katonai aspektusait, a környező muzulmán országokra való kihatását, és az arab-izraeli konfliktus aktuális eseményeit. Mindazonáltal két cikk érdemel említést. Az egyik a Vélemények rovatban jelent meg Paul Lendvai tollából.18 Lendvai a terrorizmusellenes amerikai koalíció kérdését nemzetközi politikai viszonylatban járja körbe, majd kijelenti, hogy az iszlám világ nagyrészt terrorista, keresztény- és zsidóellenes, ezért a koalíciónak a háborút: „...nem az afgán hegyek, hanem a pakisztáni és egyiptomi, szaúd-arábiai, libanoni és Szíriái városok utcáin kell megnyerni." Lendvai szerint a háborúnak tehát vannak nyertesei és vesztesei, ugyanis a háborút meg kell nyerni, írja a cikkben. Vajon kik a nyertesek? A Nyugat? Az iszlám civilizáció? Oszama bin Laden vagy netán az amerikai gazdaság? „A muszlint világ nagy részében azonban csak a terroristák vagy támogatóik hangját lehet hallani. Az Ame- rika-eUenes internacionálé minden eszközzel felkorbácsolja az Amerika-gyűlöletet." Lendvai szerint tehát az iszlám velejénél fogva Rossz, azaz terrorista vagy támogatja a terroristákat, annak ellenére, hogy csak egyetlen olyan muzulmán ország volt, ahol az Oszama bin Laden által elkövetett terrortámadást a hivatalos körök támogatták. Ez pedig a Szaddám Húszéin vezette Irak volt. Az iszlám világ Lendvai szerint egységes, interna- cionálét alkot a Nyugat ellen, elfedve azt a tényt, hogy a muzulmán világ megosztott Indonéziától kezdve Marokkóig bezáróan. A másik HVG-beli cikk, amelyre érdemes felhívni a figyelmet, Oriana Faliad olasz riporter iszlámellenes írását veszi elemzés alá.18 Magyar Péter elemzése hűen tájékoztatja az olvasót Faliad iszlámról vallott nézeteiről, illetve a vitairatára kapott válaszokról, ellenvéleményekről, amely szinte társadalmi vitát eredményezett nem csak Olaszországban, hanem világszerte. Faliad felhívja a figyelmet arra, hogy jelenleg egy „fordított keresztes hadjárat" indult a Nyugat ellen, amely nem más, mint a dzsihád. A nyugati civilizációnak ezért szembe kell fordulnia az iszlámmal, hogy megelőzze a szabadság és egyéb értékeink elpusztítását. Ez a vélemény összecseng az előbb említett Paul Lendvai-féle publicisztikával, és sajnos gyakori a médiában. Maga a Faliadról készült cikk viszont sokoldalúan járja körbe, a személye körül kialakult vitákat. Az Observer egyik októberi kiadványában Ziauddin Sardar, muzulmán származású író érdekes címmel jelentetett meg egy rövid elemzést: „Islam has become its own 2003. tavasz 105
