Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 1. szám - KÖZEL-KELET - Csicsmann László: Az "iszlám versus Nyugat" diskurzus a globalizálódó médiában
Csicsmanh László sem mentes elemzés alapfeltevése, hogy az iszlám konspirációt (dzsihád) szervez a nyugati civilizáció és a zsidóság ellen, amelynek következtében az USA és Izrael egy hajóban eveznek. Ezt nevezi a szerző Jeruzsálem projektnek. A következtetés pedig így hangzik: „A kultúrák nem egyenrangúak: az erőszakot, a globális terrort tűrő/támogató kultúra nem lehet egyenértékű, nem élvezhet egyenlő jogokat az ellentétével, azzal, amelyik tiltja a terrort, és békét, szabadságot, egyéni önrendelkezést hirdet. Ha mindkét kultúrát »civilizációnak« nevezzük, akkor bizony civilizációk harca ez a javából." Seres szerint az iszlám civilizáció a globális erőszak támogatója, de akkor mely civilizáció, ha nem a nyugati, tehető felelőssé a második, világháború rémtetteiért, magáért a holokausztért. A keresztény Nyugat - ahogy korábban utaltunk rá - az európai antiszemitizmus lelki súlyát az iszlám civilizációhoz próbálja kötni. Az olvasó már-már azt a következtetést érzi, hogy mindenért az iszlám felelős, többek között a keresztes hadjáratokért, az európai antiszemitizmusért, rasszizmusért, idegengyűlöletért, a globális felmelegedésért, az ETA és az IRA robbantásaiért, az Észak-Dél problémáért stb. A Nyugat a gyarmatosítás révén nem követett el globális terrort vagy erőszakot, terrorizálva azon népeket, akik nem a Nyugaton élnek? Nem a Nyugat a legfőbb szószólója a globalizáció - ebben a formában való fel- gyorsításának -, amely több afrikai, ázsiai és latin-amerikai országot egyoldalú függésbe kényszerített? Séres László cikkében az iszlám mint a Gonosz megtestesítője, maga a Sátán jelenik meg, mint egy tértől és időtől független létező; olyan entitás, amely - akárcsak az orwelli írásokba illő Nagy Testvér - nap, mint nap ránk, a Jóra leselkedik, és bármikor támadhat. Ez egy az egyben megegyezik az amerikai külpolitika stratégiájával. Mindenesetre az éberséget fenn kell tartani. Az ÉS hasábjain más cikkek is foglalkoztak, hasonló módon a kérdéssel, de hely hiányában ezekre nem térnék ki. A Newsweek október 15-ei számában Fareed Zakaria meglehetősen hosszú esszéjét olvashatjuk, amely a magazin első 30 oldalát foglalja el, így valószínűsíthetően szélesebb olvasóközönséghez eljutott. A szám címlapján egy fiatal muzulmán gyermeket láthatunk, fehér turbánnal a fején, fegyverrel a kezében, amelyet az ég felé tart, csőre töltve, majd a következő feliratot olvashatjuk: „Why They Hate America? The Roots of Islamic Rage - and What Can be Done about It."17 A cím sokat sejtet, ugyanis egy neves, már említett orientalista, Bemard Lewis tollából hasonló címen született egy tanulmány, amelynek előfeltevéseit Huntington Foreign Affairs-beli cikkébe, majd könyvébe is beépítette. Bemard Lewis a régi vágású orientalizmus klubjának egyik utolsó, neves tagja. Fareed Zakaria cikke alapvetően realisztikus képet vázol fel az arab/iszlám világ modernizációs válságáról, a fogyasztói kultúra elterjedésének és a globalizáció fel- gyorsulásának negatív hatásairól, azonban számos olyan megállapítást tartalmaz szeptember 11-ei eseményekkel kapcsolatosan, amelyek önmagukban nem állják meg a helyüket: „A probléma nem az, hogy Oszama bin Laden azt hiszi, hogy ez egy vallási háború Amerikával szemben. Hanem a probléma az, hogy az iszlám világban emberek milliói egyetértenek ezzel." Az iszlám világ ezen Nyugathoz való hozzáállása termelte ki Huntington 7 04 Külügyi Szemle
