Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 1. szám - KÖZEL-KELET - Csicsmann László: Az "iszlám versus Nyugat" diskurzus a globalizálódó médiában
Az „iszlám versus Nyugat" diskurzus a globalizálódó médiában hanem a korábban idézett, mély történelmi előfeltevésekből táplálkozik. A mennyiségileg több információ másik oka George Bush külpolitikai doktrínájában keresendő, aki egyfajta, az amerikai társadalomban jelenlévő, permanens veszélyként tekint az iszlámra - már-már a hidegháborús évek mccarthizmusát idézve. A Newsweek magazin terrortámadás utáni első két számában elsődlegesen a. mély megdöbbenés hangjai érzékelhetőek, illusztrációkkal és megrázó fényképekkel, személyes sorsokkal alátámasztva. A 2001. szeptember 24-ei számban a terrortámadás közvetlen hatását próbálta meg a lap elemezni társadalmi, kulturális és nem utolsósorban gazdasági nézőpontból. Szinte minden egyes cikk visszatérő motívuma a nemzeti szolidaritás kérdése (Pearl Harbor-hasonlat), hogy az Egyesült Államok a történelemben soha sem volt ilyen egységes. Az iszlám terrorizmusra való utalás marginálisan jelenik meg az első két számban, habár Oszama bin Laden életútja és a tálib rendszer fanatizmusa szerepelt a cikkekben, ugyanakkor a felelősök megbüntetése vagy egy esetleges amerikai válaszcsapás meglepő módon nem mutatkozik az elemzésekben. A szeptember 24- ei számban Kenneth L. Woodward kétoldalas cikke A Peaceful Faith, a Fanatic Few címmel foglalkozik az iszlám vallás bemutatásával.7 Woodward abból indul ki, hogy az iszlám alapvetően békés vallás, és több mint egymilliárd követője békében éli mindennapjait, ugyanakkor egy kisebbség az iszlámot politikai és fegyveres célokra használja fel. Ezzel tulajdonképpen objektív képet próbál meg nyújtani az iszlámról, ugyanakkor megállapítja, hogy: „a válság, amellyel az Egyesült Államok szembenéz, az iszlám világ belső legitimációs válságának eredménye." Lényegében az iszlám versus Nyugat diskurzus folyamatossága abban rejlik, hogy a nyugati civilizációt ért negatív eseményekért - az olajválságtól kezdve a terrortámadásig bezáróan - mindig az iszlám civilizáció kollektív bűnösségét, felelősségét hangoztatja, anélkül hogy az események mögötti mélyebb, strukturális okokat bárki is elemezné. Woodward elemzés-kísérlete mellett viszont a Newsweek ugyanezen számában egy cikk az arab-amerikaiakkal foglalkozik, akiket a terrortámadást követően számos fenyegetés/ testi inzultus ért.8 Sajnálatos, hogy a relatív objektív írások, vélemények és elemzések a magazin utolsó néhány oldalán szerepelnek, csökkentve az esélyét annak, hogy az olvasó esetleg szemrevételezné azt. Az Elet és Irodalom a Newsweekhez hasonlóan szeptemberi számaiban az Egyesült Államokat ért közvetlen ember- és anyagi veszteség következményeiről és az USA se- bezhetetlenségébe vetett mítosz kérdéséről szólt. Balassa Péter a szeptember 14-ei szám. 3. oldalán Csutka és a dzsihád címmel néhány soros gondolatébresztő véleményét osztja meg a közvéleménnyel, amelyben a MIEP elnökének megállapításait veszi górcső alá, és idéz egy-két mondatot Csurka Istvántól, aki ugyan az ártatlan áldozatokat sajnálja, de visszautal az amerikai külpolitika kilencvenes évekbeli baklövéseire a Közel- Keleten.9 Ennek következtében a terrortámadás értékelése a választások előtti hajrában, magyar belpolitikai eseménnyé is változott, megakadályozva azt, hogy bármely szakértő objektív, pusztán szakmai alapokra támaszkodva a „miért" és a „hogyan to2003. tavasz 101
