Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 1. szám - KÖZEL-KELET - Csicsmann László: Az "iszlám versus Nyugat" diskurzus a globalizálódó médiában
Csicsmann László Az 1980-as évek második felében egyértelműen változás történt az iszlámról szóló tudósításokban, ugyanis az iszlám veszély került a Szovjetuniót felváltó ellenségkép helyébe. Ezt jól példázza az előbb említett Rushdie-ügy vagy Bemard Lewis és Huntington munkái az 1990-es évek elején. Az amerikai külpolitika első számú célkitűzései az iszlám fundamentalizmus és terrorizmus visszaszorítása, a „lator"-államok megbüntetése és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása lettek, ami a médiában is megjelent. Nézetem szerint 2001. szeptember 11-ével újabb szakasz kezdődött el mind az amerikai külpolitikában, mind az iszlámmal kapcsolatos nyugati nézetekben és annak médiában való megjelenésében. Természetesen a legtöbb vonatkozásban a folyamatosság fennmaradt, mégis bekövetkeztek bizonyos változások. A következőkben arra teszek kísérletet, hogy empirikusan bemutassam ezen hasonlóságokat és különbségeket. Két angolszász és két magyar hetilapot választottam a vizsgálat szempontjából, amelyek viszonylag széles közvéleményhez eljutnak, és mértékadó hír- és véleményforrásnak számítanak az elit köreiben. A két angol nyelvű hetilap - az Observer és a Newsweek - a nemzetközi közvéleményhez szólnak, ugyanakkor az angolszász iszlámfelfogást és külpolitikai érdekeket közvetítik. A két magyar - a HVG és az Elet és Irodalom (ÉS) inkább a hazai vitákat tükrözik, nyilvánvalóan a magyar külpolitika prioritásai szempontjából. A vizsgált időszak kezdeteként a terrortámadást megelőző hónapot (2001 augusztusa), végpontjaként 2001. december 31-ét választottam. Módszerként a tartalomelemzés eszközét használom fel (lásd Hafez, 2000d). Általánosságban megállapíthatjuk, hogy a hetilapok a válságot megelőző időszakban csak elvétve vagy egyáltalán nem foglalkoztak az iszlám és a Nyugat viszonyával, problematikájával. 2001 szeptemberének közepétől viszont mind a négy sajtóterméket elárasztották az iszlám terrorizmus kérdéséről szóló cikkek. Majd 2001 októberének közepétől egyre kevesebb szám foglalkozott Oszama bin Ladennel, az afganisztáni háborúval és még kevesebb az iszlámmal. Érdekesség, hogy ez utóbbi megállapítás csak a HVG-re és az ÉS-re vonatkozik, ugyanis a Newsweek és az Observer esetén még hónapok múltán is megválaszolatlan kérdésnek tűnt az iszlám és a nyugati civilizáció összecsapására vonatkozó tézis. Nyilván ez összefüggésben van azzal, hogy míg az amerikai társadalom teljes mértékben érintett volt az eseményekben, addig a magyar társadalom csak részben (például a NATO-tagságból eredő kötelezettségek stb.). A válságok közvetítéséről készült szakirodalom alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a válságok idején csak egy rövid ideig nő meg a média érdeklődése az adott térség vagy kérdés iránt (lásd Benett-Palezt eds., 1994a). A Newsweek és az Observer kiadványai ezt a hipotézist nem támasztották alá, ugyanis még 2002 tavaszán, sőt nyarán is az iszlám fundamentalizmusról szóló cikkek jelennek meg, amely azt mutatja, hogy a terrortámadás következtében az iszlámról több információ jut el az újságolvasóhoz. Ez persze nem azt jelenti, hogy ez sztereotípiáktól mentes, objektív kép lenne, 7 00 Külügyi Szemle
