Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 2. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÁZSIA - Kollár János: Törökország a terrorizmus ellenes küzdelemben. "Az iszlám mintaállam" szerepe szeptember 11. után
Törökország a terrorizmusellenes küzdelemben. „Az iszlám mintaállam" szerepe szeptember 11. után Kollár János A z USA ellen szeptember 11-én végrehajtott terroristatámadásokat követően, a terrorizmusellenes koalíció kialakulása során a világ figyelme az iszlám vallás és az iszlám lakosságú államok felé fordult. A terrorizmus jelensége régóta ismert, és mozgatórugói szerteágazóak lehetnek, azonban jelenleg kétségtelenül „az iszlám terrorizmus" a legkiterjedtebb1. Az iszlám országok politikai berendezkedését, a vallás szerepét, emberi jogi helyzetüket és főképpen a lakosság életszínvonalátvizsgálva sokan vontak le következtetéseket a terrorizmus okait, táptalaját és tartós felszámolásának lehetőségeit illetően. Van-e, és ha van, milyen összefüggés van e feltételek és a terrorizmus között? - tették fel a kérdést. Modernizálható, demokratizálható-e az iszlám társadalom? Létezik-e ilyen értelemben „fenntartható iszlám társadalom"? Bin Ladennak és híveinek nem deklarált célja, hogy maguk mellé állítsák a muzulmán világot, és ily módon civilizációk közötti háborúnak tüntethessék fel az ellenük folyó globális küzdelmet, illetve szeretnék az ellenük folyó háborút azzá változtatni. Az arab és muzulmán államok vezetői - csekély kivétellel - elítélték a példátlan terror- cselekményeket, és az iszlám vallás lényegét tekintve békés, türelmes jellegét hangsúlyozták. A muzulmán világ közvéleményének nagy része azonban Amerika-ellenes érzelmeket táplál, és jelentős részük az erőszakot is megengedhetőnek tartja a más val- lásúak, illetve a muzulmán érdekek ellen fellépők, az idegen vallások és kultúrák, életformák terjedése ellen. Ezen erők nyomását valamennyi muzulmán államban kénytelen a - gyakran szintén ilyen törésvonalak mentén megosztott - politikai elit figyelembe venni. Nincs ez másképpen Törökországban sem, amely azonban minden más muzulmán államtól eltér modernizáltságát, társadalmi berendezkedését, a Nyugattal való kapcsolatait illetően. Samuel P. Huntington értékelése szerint2 Törökország civilizációt váltó ország - mármint a keletit a nyugati civilizációra cseréli fel fokozatosan -, ezért is különbözik olyannyira a többi iszlám lakosságú államtól. Véleménye szerint „elképzelhe2002. nyár 27
