Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - GLOBALIZÁCIÓ ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Nagy Péter: Virtuális diplomácia - mítosz vagy valóság?
Nagy Péter Bl. Képviselet A képviselet a diplomáciai tevékenység alapvető sajátossága, e funkció még akkor is fennáll, ha két ország viszonyának rendkívüli mértékű megromlása esetén mindenféle hivatalos tevékenység végzése ellehetetlenül. Éppen ezért van óriási szerepe az IKT eszközeinek, melyek a küldő állam képviseletét, a nyilvános diplomácia funkcióit támogathatják.84 A képviselet nemcsak a küldő országról alkotott jó hírnév kiépítését és meglétének a bizonyítását jelenti, hanem kapcsolódik a szuverenitáshoz is. Az állam szuverenitása többek között egy meghatározott földrajzi terület feletti hatalmát jelenti. Ha azonban az új világrendnek szerves részét képezi a World Wide Web, és mindegyik állam arra törekszik, hogy a háló bizonyos területe felett hatalma legyen, akkor saját domainnév alatti, szuverén weboldalákat hoznak létre, amellyel a virtuális világban is bizonyítják létezésüket. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy amelyik államnak nincs „képviselete" a világhálón, akkor ez az állam a valós világban nem is létezik. (A virtuális diplomácia gyakorlatával foglalkozó fejezetben látjuk majd, hogy a Palesztin Hatóság az államokát megillető önálló domainnevet kapott a hálón.) így tehát egy állam szuverenitása a valós földrajzi területein kívül kiterjed hivatalos weboldalaira is. A külügyminisztériumok, külképviseletek által kidolgozott, HTML formátumú, hiperhivatkozásokkal összekapcsolt, idegen nyelveken is hozzáférhető, teljes és önálló egységet képező hivatalos információs anyag és webszolgáltatás lehetővé teszi az államok számára, hogy hatékonyan ismertessék meg külpolitikájuk elveit, gyakorlatát és eredményeit, valamint hasznos információkat nyújtsanak a háló felhasználóinak az országról. Nem elképzelhetetlen, hogy a külföldi állampolgárok nem a fogadó országban működő nagykövetségen találkoznak először a meglátogatandó országgal, hanem a weboldalon fellelhető országismertető alapján alakítják ki elsődleges benyomásaikat. Egy államot weboldalak egységes rendszere képviselhet a hálón: a kormány, a minisztériumok, a külképviseletek mind létrehozzák hivatalos weboldalukat, hogy jelen legyenek a virtuális térben. Ez a plurális jelenlét hogyan érinti a szuverenitást? Ha egy ország részt kíván venni a hálón, rendszerint a külügyminisztérium felelős az országot képviselő hivatalos weboldal létrehozásáért a hálón, ami értelmezhető úgy is, hogy az állam szuverenitását fejezi ki. Bár az egységes „hálózati képviselet" nem zárja ki, hogy a külképviseletek bizonyos fokú mozgástérrel rendelkezzenek a szolgáltatások információs tartalmának megtervezésében, a hálón való megjelenésnek az állami szuverenitást kell tükröznie, az ott közzétett valamennyi információt a szóban forgó állam külügyminisztériumának hivatalosnak tekintendő közléseiként kell értelmezni. A weben közölt információk köre rendkívül széles körű: a küldő ország bel- és külpolitikája, gazdasági, kulturális, tudományos stb. életének eseményei, más országokkal való kapcsolatai; információk magáról a külképviseletről, az ott szolgáló diplomatákról, a szolgáltatásokról; kapcsolódási pontokról a küldő ország vagy más országok hivatalos weboldaláihoz. A szolgáltatások köre kiterjedhet a különböző típusú információk elektronikus terjesztésére, az e-mailen érkezett kérdések megválaszolására. 98 Külügyi Szemle
