Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)

2002 / 4. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Gyarmati István: Szép, új világ: civilizációk háborúja, avagy a történelem visszavág

Szép, új világ: civilizációk háborúja, avagy a történelem visszavág Ehhez politikai akaratra, pénzre és katonákra van szükség. Politikai akaratra, min­denek előtt annak érdekében, hogy a pénz és a katonák rendelkezésre álljanak, és be­vethetők legyenek, mégpedig olyan módon, hogy ehhez - előre - megnyerjük a közvé­lemény támogatását. Azt pedig csak akkor lehet megnyerni, ha megfelelően tájékoztat­juk a veszélyekről, amelyek sokkal nagyobbak, mint a konfliktusok kezeléséhez szük­séges áldozatok. Pénzre, ahhoz, hogy a katonai műveleteket finanszírozni tudjuk, be­leértve a katonák felkészítését és készenlétben tartását is. És katonákra, akik képesek és hajlandók a konfliktusok kezelésére. Ez alapvetően más katonai feladatot jelent, mint amire napjainkban is a hadseregek nagy része készül. Mindenek előtt tudomásul kell venni, hogy a modern (NATO-) hadse­regnek egyaránt készen kell állnia a preindusztriális, az ipari és a posztmodern társadalom háborúinak megvívására. Ez Koszovó egyik legnagyobb tanulsága is: a nagyszabású poli­tikai siker mellett látni kell, hogy annak eléréséhez aránytalanul nagy katonai erőfeszíté­sekre volt szükség ahhoz, hogy a hadművelet sikerrel járjon - amit tovább bonyolított, hogy a közvélemény elvárása az, hogy egy háború - ha már elkerülhetetlen - minél kisebb emberáldozatokkal járjon, lehetőleg semmivel a saját oldalon. Ez nem csoda, hiszen a XIX. század hadviselésével szemben a XX. század végének harcmodora és fegyverei bizonyos célok elérése érdekében nem hatékonyak vagy politikai okok miatt nem használhatók ha­tékonyan, nem nagyon hatékonyak. S nem is biztos, hogy minden esetben eredményesek lesznek. Ugyanígy fel kell készülni arra is, hogy ezekben a konfliktusokban a XX. század végének, a XXI. század elejének fegyvereit is bevethetik. Ebből is kaptunk egy kis ízelítőt a koszovói hadművelet során, amikor jugoszláv hackerek ellehetetlenítették a NATO hon­lapjának működését - s ez csak kis cserkészcsíny volt, de mutatja, hogy a számítógépek vi­lágában a hadműveletekre nem várt, aszimmetrikus válaszok igencsak lehetségesek. Nem is beszélve arról a lidércálomról, amelyben ilyen jellegű konfliktusokban - egymás ellen vagy a nemzetközi közösség segíteni szándékozó erői vagy országai ellen - tömegpusztí­tó fegyverek kerülnek bevetésre. A feladat, a kihívás óriási. A válasz sokkal bonyolultabb - és, sajnos, valószínűleg drágább is - lesz, mint a szovjet fenyegetés korában. Itt azonban a kor egyik legna­gyobb problémájáról van szó, amelynek kezelésétől az egész emberiség jövője függhet. Jobb szembenézni a veszéllyel most, amíg még, talán, van időnk a kezelésére alkalmas eszközök megtalálására, mint kivárni, amíg a veszély váratlanul jelentkezik és nehéz, vagy lehetetlen lesz a megfelelő válasz megtalálása. Az időbeni felkészülés azért is szükséges, hogy demokratikus válaszokat találjunk a kihívásokra, s ne essünk a könnyű csábítást jelentő diktatórikus, antihumánus lehetőségek csapdájába. A világ a következő évtizedekben azonban valószínűleg sokkal bonyolultabb és kaotikusabb lesz, mint amihez az elmúlt időszakban hozzászoktunk. A demokratikus rend egy alapvető szabálya kérdőjeleződik meg: demokráciák alapjához tartozik, a jog- államiság egyik lényeges feltétele, hogy ami a társadalom számára helyes, az jogszerű, 2002. tél 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom