Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 4. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Gyarmati István: Szép, új világ: civilizációk háborúja, avagy a történelem visszavág
Gyarmati István és ami jogszerű, az erkölcsös is legyen. Amikor ez nem így van, az veszélyesen aláássa a jogrendet, a közmorált, helyet ad a korrupciónak és a bűnözésnek anélkül, hogy azt a társadalom különösebben elítélné. Márpedig a következő évtizedekben éppen a nemzetközi (és részben a belső) jog és a realitások közti ellentmondásból adódóan a helyes és szükséges sokszor nem lesz jogszerű. A jogszerű nem lesz erkölcsös. És a vezetőknek olyan döntéseket kell meghozniuk, amelyek nem találnak széles körű támogatásra a nemzetközi (sokszor a hazai) közvéleményben. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének legitimációs szerepe is alapvetően megkérdőjeleződik, hiszen az ENSZ nemcsak, hogy nagy mértékben a hidegháború és a hidegháború előtti korszak realitásainak megfelelően lett kialakítva, hanem összetételében is alapvetően autokrata és ebből adódóan status quo orientált államokból áll, amelyek sem a nemzetközi jog újrafogalmazásában, sem az érvényes jogrendszer „konstruktív" értelmezésében és alkalmazásában sem lesznek lelkes partnerek. Az iraki válság körüli vita pontosan tükrözi ezt a helyzetet és dilemmát. Nincs és a közeli jövőben nem is lesz általános megoldás ezekre a kérdésekre. A világ gyakran kénytelen lesz alkalmi, kivételes megoldásokkal megelégedni, amelyek mindig ellentmondásosak lesznek, és újabb konfliktusokat szülnek. Egy „új világrend, új nemzetközi rendszer" kialakításához még nem értek meg a feltételek. Jegyzetek 1 A szerző a New York-i székhelyit Kelet-Nyugat Intézet első elnökhelyettese. A kifejtettek saját nézeteit tükrözik, és nem szükségszerűen tekinthetők az intézet álláspontjának. 2 Az elszakadásra törekvő közösségek jó része nép vagy nemzeti kisebbség, mégis úgy gondoljuk, különbséget kell tenni terminológiában is a saját országában, a többséggel együtt boldogulni kívánó nemzeti kisebbségek és a saját állami létre törekvő közösségek között, ahol ez utóbbi esetben a nemzeti összetartozást ürügyként használják egyes hatalomvágyó politikusok saját céljaik elérése érdekében. 3 A hiperterrorizmus kifejezést a neves francia biztonságpolitikai szakértő, Francois Heisbourg honosította meg a szeptember 11-i terrortámadás után. 4 Gyakran beszélnek „magánhadseregekről'' és a szervezett bűnözés különböző csoportjai közti „háborúról", de ezeknek a kifejezéseknek a használata ilyen összefüggésben írói fogás csupán, nem valóságos, adekvát leképezése a szervezett bűnözés által használt fegyveres csoportoknak, ill. a köztük történő fegyveres összecsapásoknak. 5 Lásd Samuel Huntington: Clash of Civilizations. 6 Ezzel, természetesen, nem azt akarjuk mondani, hogy a nemzetközi rendszerben az államok szerepe megszűnik, és az államokra épülő nemzetközi rendszer eltűnik, de azt igen, hogy emellett, egyre jelentősebb egy másik elem szerepe, amely teljes mértékben „kilóg" ebből a rendszerből, araiak keretein belül, annak logikájával igen nehezen érthető meg, és annak eszközeivel igen nehezen kezelhető. 7 A politikai elit problémája még a demokratikus átalakulást viszonylag simán vevő országokban (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Észtország stb.) is jelentkezik - természetesen egészen más dimenzióban. 18 Külügyi Szemle
