Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - GLOBALIZÁCIÓ ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Rostoványi Zsolt: Civilizációk a civilizáció ellen? A hidegháború utáni nemzetközi rendszer antinómiái
Rostoványi Zsolt hen kimutatja, hogy az ipari forradalom előestéjén a nagy civilizációk közötti egy főre jutó vagyoni különbség még viszonylag nem volt és számottevő (Európa, az Ottomán Birodalom, India között kevesebb mint 3CMß százalék), az ipari forradalom ugyanakkor az ipari társadalmakon belül jelentősen csökkentette, míg a nyugati és a nem nyugati társadalmak között növelte a különbségeket. Vö. Cohen, Daniel: A világméretű egyenlőtlenség kilátásai. Magyar Lettre Internationale, 2001. ősz, 14. o. 15 Taylor, Peter J.: Mitől modern a világrendszer? Hétköznapi modernitás és globális hegemónia. Eszmélet, 33. szám, 1997. tavasz, 16-39. o. 16 Növekedés és globalizáció (szerk. Matolcsy György). Kairosz Kiadó, Növekedéskutató Intézet, Budapest, é. n. 23-30. o. 17 I. m. 32-33.,39., 55. o. 18 Human Development Report, 2000. UNDP, New York, Oxford University Press, Oxford, 2000. 4. o. 19 Human Development Report, 1996. UNDP, New York, Oxford University Press, 1996. 2. o. 20 Néhány konkrét példa: a kilencvenes évek elején a világ összlakosságán belül a leggazdagabb 20 százalék rendelkezett az összjövedelem 85 százalékával (ez az arány 30 évvel korábban még „csak" 70 százalék volt), a legszegényebb 20 százalék pedig mindössze 1,7 százalékával (a 30 évvel korábbi 2,3 százalékkal szemben). [László Ervin: Harmadik évezred. Veszélyek és esélyek. A Budapest Klub első jelentése. Új Paradigma, Budapest, 1998. 39. o. Ugyanezt az adatsort közli Broad, Robin-Cavanagh, John: Don't Neglect the Impoverished South. Foreign Policy, 1995-96. tél.] Az ipari és a fejlődő országok közötti különbség az egy főre jutó jövedelem terén 1960-ban 5700$, 1993-ban 15 400$ volt. (UNDP Human Development Report 2000, i. m. 2. o.) A világ államainak leggazdagabb ötödé bonyolítja a világkereskedelem 84,2 százalékát, és rendelkezik a belföldi megtakarítások 85,5 százalékával. (Martin, Hans-Peter-Schumann, Harald: A globalizáció csapdája. Támadás a demokrácia és a jólét ellen. Perfekt Kiadó, Budapest, 1998. 47. o.) A világ 447 milliárdosának tiszta vagyona - 1100 milliárd dollár - több, mint a világ népességének felét kitevő 3 milliárd ember összvagyona (László Ervin, i. m. 39. o.) A világ gazdag és szegény országai közötti különbség az átlagos jövedelem terén a múlt század végén 9:1 volt, ma 60:1, vagyis egy, valamelyik fejlett országban élő átlagos család 60-szor gazdagabb, mint egy szegény országban élő átlagos család. (Birdsall, Nancy: Life Is Unfair: Inequality in the World. Foreign Policy, 1998 nyár, 76-93. o.) Az UNDP még ennél is nagyobb és rohamosan növekvő szakadékot mutat ki: eszerint a leggazdagabb és legszegényebb ország közötti különbség 1820- ban 3:1,1950-ben 35:1,1973-ban 44:1 és 1992-ben 72:1. (UNDP Human Development Report 2000, i. m. 6. o.) A növekvő jövedelmi egyenlőtlenségeket mutatja a Gini-koeffíciens is: az 1988 és 1993 között 0,63-ról 0,66-ra romlott A 0 mutatja a teljes egyenlőséget, az 1 a teljes egyenlőtlenséget. (Lásd uo.) Figyelemre méltó, hogy a koefficiens országokon belül is a jövedelmi szintek közötti különbség számottevő növekedését mutatja: Oroszországban 1988 és 1998 között 0,24- ről 0,48-ra változott, Svédországban, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban a nyolcvanas évek végén-kilencvenes évek elején több mint 16 százalékkal nőtt. (Lásd uo.) 21 Talbott, Strobe: Globalization and Diplomacy: A Practitioner's Perspective. Foreign Policy, 1997. ősz. 82-83. o. 22 UNDP Human Development Report 2000, i. m. 208., 226. o. adataiból számítva. 23 Vö. Bauman, Zygmunt: Identitás és globalizáció. Magyar Lettre Internationale, 2001. ősz, 13. o. 24 Eleve paradoxon, hogy a volt Jugoszláviában a muszlimok államalkotó nemzetnek minősültek, s a muszlimokat/muzulmánokat ma is általában nemzetként-nemzetiségként kezelik. 25 Lásd különösen Burton, John: World Society. Cambridge University Press, Cambridge, 1972 26 A legnagyobb hatású munka Bull, Hedley: The Anarchical Society. A Study of Order in World Politics. Macmillan Press Ltd., Houndmills, Basingstoke, Hampshire and London, 1995. (Az első megjelenés éve 1977.) 27 I. m. 16., 304-305. o. 28 Vö. Heller Ágnes: A civilizáció globális válsága. In: Beszélő, 1996. április, 4-14. o. 68 Külügyi Szemle
