Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - GLOBALIZÁCIÓ ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Rostoványi Zsolt: Civilizációk a civilizáció ellen? A hidegháború utáni nemzetközi rendszer antinómiái
Civilizációk a civilizáció ellen? 29 Hobsbawm, Eric: Civilizációs válság? In: Magyar Lettre Internationale, 19. szám, 1995. tél, 3-5.0. 30 Soros György: A globális kapitalizmus válsága. Scolar Kiadó, Budapest, 1999. 31 Korten, David C.: Tőkés társaságok világuralma. Magyar Kapu Alapítvány, Budapest, 1996. 20-24. o. 32 Hankiss Elemér: Proletár reneszánsz. Helikon Kiadó, Budapest, 1999. 100. o. 33 Balogh István: Mégis modern? Kiútkeresések a modernség válságából. In: Világosság, 1993. 2. szám, 32-42. o. 34 Schumacher, Ernst E: ]ó munkát! KJK, 1994. 42. o. 35 I. m. 35. o. 36 Lukacs, John: Pokolba a kultúrával! Európai Szemle, 1995. tavasz. 37 Habermas, Jürgen: Egy befejezetlen projektum - a modem kor. In: A posztmodern állapot (Jürgen Habermas, Jean-Francois Lyotard és Richard Rorty tanulmányai). Századvég Kiadó, Budapest, 1993.170. o. 38 A vita első szakaszát Bryan Turner kiváló munkája (Marx and the End of Orientalism. George Allen and Unwin, London, 1978) zárta, majd új, még hevesebb vitákat kiváltó szakasz indult Edward Said szintén 1978-ban megjelent könyve (Orientalism. Western Conceptions of the Orient. Penguin Books, London, New York stb., magyarul lásd Orientalizmus. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2000.) kapcsán. Még kritikusai is Said művét tartják az Európán kívüli világ kutatásának problémáit felvető legnagyobb hatású munkának. 39 I. m. 85. o. 40 Az „ázsiai reneszánsz" kifejezést használja a kérdéskörben sokat publikáló Kishore Mahbuba- ni, a szingapúri külügyminisztérium államtitkára. Vö. Tudnak-e az ázsiaiak gondolkodni? 2000,1998. december, 13. o., illetve An Asia-Pacific Consensus. Foreign Affairs, 1997. szeptem- ber/október, 155. o. Mahbubani a nyugati értékrend és intézményrendszer ellentmondásaira, gyenge pontjaira hívja fel a figyelmet, arra, hogy a Nyugat saját maga idézi elő saját hanyatlását. Lásd Mahbubani, Kishore: The Dangers of Decadence. What the Rest Can Teach the West. Foreign Affairs, 1993. szeptember-október. 41 E kérdéshez bővebben lásd: Rostoványi Zsolt: Az emberi jogok egyetemessége és a kulturális relativizmus. In: Rostoványi Zsolt (szerk.): Ars honi et aequi. Tanulmányok az ezredvég nemzetközi rendszeréről Bokorné Szegő Hanna 75. születésnapjára. BKAE Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék, Budapest, 2000. 69-99. o. 42 Ezúttal nincs mód a kérdés széles körű összefüggésrendszerének a részletes tárgyalására. Bővebben lásd Rostoványi Zsolt: Az iszlám a 21. század küszöbén. Aula Kiadó, Budapest, 1998 43 Braudel, Fernand: A History of Civilizations. Penguin Books, New York, London stb. 1993 44 Lévi-Strauss, Claude: Strukturális antropológia. Osiris Kiadó, Budapest, 2001. 2. kötet, 259. o. 45 Heller Agnes a „civilizáció globális válságáról", illetve „globális civilizációról" beszél, ami nála azonos az egész világra kiterjedő modernitással, mivel „mára az egész világ modern lett". (Vö. Heller Ágnes: A civilizáció globális válsága. Beszélő, 1996. április.) Másutt az „egyetemes civilizáció" kifejezést használja (A holocaust mint kultúra. In: Az idegen. Múlt és Jövő Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997. 96. o.), s ezt alátámasztandó kijelenti, hogy a civilizáció „a kultúra ellentétpárjaként az egyetemességre utaló kifejezés" (Á többkultúrájúság. In: Az idegen, i. m. 230. o.). Gombár Csaba is „globális civilizációról", illetve „világcivilizációról" beszél (Vö. Gombár Csaba: Létezik-e globális civilizáció? In: A kérdéses civilizáció [szerk. Gombár Csaba és Volosin Hédi]. Helikon-Korridor, Budapest, 2000. 9-82. o. és ugyanő: Levél a globális civilizálódásról 1-2., Kritika, 2000.10., 11. szám. Szilágyi Ákosnál a globalizáció nem más, mint a civilizálódási folyamat expanziója, amelynek eredményeként jön létre a spirituálisán „üres" globális civilizáció. Vö. Szilágyi Ákos: Civilizációk civilizáló- dása. In: A kérdéses civilizáció, i. m. 84-150. o. Lényegében hasonló értelemben használja Francis Fukuyama a „világkultúra" kifejezést, amikor „a technika ösztönözte gazdasági növekedés s az eléréséhez és fenntartásához szükséges kapitalista társadalmi viszonyok mint kö2002. tavasz 69
