Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 3. szám - RÉGIÓSTRATÉGIÁK - Magyarország külkapcsolati stratégiája az Öböl térségében
Magyarország külkapcsolati stratégiája az Öböl térségében 2. Az öbölbeli kőolajtermelők meghatározó szerepet játszanak a nemzetközi olajpiac ármozgásaiban. Az árak alakulását befolyásoló termelésnövekmény előállításához mindenekelőtt az Öbölben - elsősorban Szaúd-Arábiában - állnak rendelkezésre pótlólagos tartalékok és kapacitások. 3. Az Öböl részaránya mind a kőolaj-kitermelésben, mind pedig a bizonyított készletek mennyiségét illetően tovább növekszik. A térség országaiban kitermelt nyersolaj nemzetközi részesedése a jelenlegi 30 százalékról két évtizeden belül 40 százalékra bővül. A konkurens termelők egy részének készletei 2010-2015-ös időtávban elapadnak (pl. az Északi-tengeren), mások kitermelési költségei tovább nőnek (pl. Oroszország északi területein), melynek következtében az Öböl elsődleges szerepét a nemzetközi kőolajpiacon a világ más régiói nem kérdőjelezik meg. A térség meghatározó kőolajtermelői Szaúd-Arábia (nemzetközileg is első számú olajhatalom), Irán, Irak, az Egyesült Arab Emírségek és Kuvait. 4. Felhasználói-vásárlói oldalon jelenleg az USA kőolajimportjának egynegyede származik a régióból. Az EU esetében ez az arány 35 százalékos, az ázsiai országok pedig olajszükségletük 85-90 százalékát fedezik a térségből. Az öbölbeli kőolajforrásokra való ráutaltság növekedésének perspektívájában a világgazdasági eró'centnmok mindegyike tartós stratégiai érdekeltségekkel rendelkezik a térségben. 5. Az Öböl-régió - a FAK-országok tartalékait megközelítve - a jelenleg ismert földgázkészletek 34 százalékával rendelkezik. Irán, Katar, az EAE és Szaúd-Arábia már a közeljövőben a nemzetközi földgázpiac vezető szereplői közé lépnek. Az Öböl országaiban, mindenekelőtt az ÖET monarchiáiban felhalmozódott olajjövedelmek jelentékeny része - becslések szerint 800-1000 milliárd USD - az olaj utáni korszakra való felkészülést célzó befektetési alapok, magánvagyonokat mozgató port- fólióberuházások, ingatlanpiaci befektetések formájában visszakerült a nemzetközi gazdasági és pénzügyi körforgásba. A térségben szénhidrogén-bázisú feldolgozó és vegyipari kapacitások épültek ki. Az Öböl államai 1999-ben 110 milliárd USD-t meghaladó összvolumenű importot bonyolítottak le. Kereskedelmi és pénzügyi központjaik - Dubai, Bahrein, Dzsidda - a régió határain túlmutató jelentőségre tettek szert. II. Az olajjövedelmek hatása a regionális gazdasági és társadalmi folyamatokra A szénhidrogénkincs hasznosulásának módját és a térségbeli országok gazdasági fejlődésében játszott szerepének hatékonyságát a nemzetközi olajpiac szélsőséges áringadozásai, a népességnövekedés gyors üteme és az öbölbeli gazdaságok diverzifikáltságának alacsony foka befolyásolják. A hektikus világpiaci árviszonyokat érzékelteti, hogy az OPEC országainak összesített éves árbevételei a legutóbbi három évtized 2002. ősz 735
