Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 3. szám - RÉGIÓSTRATÉGIÁK - Magyarország külkapcsolati stratégiája az Öböl térségében
Magyarország külkapcsolati stratégiája az Öböl térségében során rendkívül széles, 80 és 440 milliárd USD közötti sávban mozogtak. A jelenlegi magas olajárak következtében az OPEC-tagok 2000. évi jövedelmei elérték a 210 milliárd USD-t, ami azonban reálértéken számolva az 1980-as szintnek csak a 40 százalékát teszi ki. Az olajjövedelmek ingadozásával párhuzamosan az Öböl-országok lakossága az elmúlt két évtized folyamán megkétszereződött, ami az egy főre jutó nemzeti jövedelem tendenciaszerű csökkenését eredményezte a térség valamennyi államában. A régió összlakossága ma 133 millió fő, összesített GDP-je 370 Mrd USD. Az egy főre jutó GDP a gyéren lakott, jelentős olajkinccsel rendelkező kis államokban (Kuvait, Egyesült Arab Emírségek) még mindig 20 ezer USD körüli, ezzel szemben Szaúd- Arábia mutatója húsz év alatt 28 600 USD-ról 7 ezer USD alá esett, Irán 1800 USD-t kitevő egy főre jutó nemzeti jövedelme elmarad az iszlám forradalmat megelőző évek adataitól, Irak pedig - a két öbölháború és a szankciók következményeitől is sújtottan - 60 százalékos lakossággyarapodás mellett nemzeti jövedelmének 80 százalékát vesztette el. Az ingadozó olajárak, az átlagban évi 3 százalékot megközelítő népszaporulat és a szénhidrogénszektorra való ráutaltság túlzott mértéke (az exportjövedelmek átlag 90 százaléka innen származik) ellentmondásos gazdasági és társadalmi tendenciákat eredményeznek. Bár az 1999-2001-es áremelkedés enyhítette a rövid távú likviditási gondokat, a diverzifikációs törekvések elégtelensége állandósítja a költségvetési hiánnyal küzdő Öböl-államok függését az olajárak alakulásától. A mozgósítható pénzügyi tartalékok csökkenése az Öbölben nem elhanyagolható szerepet játszott az OPEC termeléskorlátozó - és ezzel árfelhajtó - piaci stratégiájának kialakításában. A térség államainak - a köztük lévő alapvető politikai és gazdasági különbségek ellenére - közös érdeke az olajárak 20 USD/barrel fölötti szintjének stabilizálása. Az Öböl-államok szénhidrogénszektorai szorosan kötődnek a világgazdaság vérkeringéséhez, ugyanakkor az egyes térségbeli országok gazdaságain belül külön kezelt, sajátos modernizációs zárványokat képeznek. Tekintettel a szénhidrogének domináns arányára a térség országainak nemzeti jövedelmében és költségvetési bevételeiben, az öbölbeli gazdaságok növekedési kilátásait - közvetve társadalmi és politikai folyamataik irányultságát - a nemzetközi kőolajpiac ármozgásai meghatározó módon képesek befolyásolni. A közel- és közép-keleti térség társadalmi és politikai trendjei emiatt az Öbölben sajátos körülmények között érvényesülnek. A közel- és közép-keleti országok általános jellemzője, hogy a politikai mozgások gyakran a civilizációs adottságoknak megfelelő, iszlám ideologikus és szervezeti formákban jelentkeznek. E tendencia az Öböl államaiban is érvényesül, azzal a sajátossággal, hogy maguk a hatalmi rendszerek is mélyen az iszlám tradíciókban gyökereznek, ami befolyásolja a gazdasági-társadalmi modernizáció feltételeit. Az iráni hatalmi be rendezkedés a síita iszlám eszmerendszerére épül, az iszlám szent helyeinek őrző736 Külügyi Szemle
