Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 3. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Deák András Miklós: Az egyesült királyságbeli devolúció első tapasztalatai
Deák András Miklós Az első két év tapasztalatai Az 1999-ben történt hatáskörátadás és a 2001. júniusi brit parlamenti választások között eltelt két esztendő főbb tapasztalatai az alábbiak szerint foglalhatók össze: a) A három országrészben az alaposan előkészített és ma működő devolúció a Munkáspárt 1997-2001 közötti kormányzati ciklusának egyik komoly sikerét hozta. A párt nyilvánvalóan tanult az előző kísérletek kudarcaiból.30 Az a tény, hogy Jack McConnell személyében 1999 óta immár a harmadik skóciai első miniszter lépett hivatalba nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ottani devolvált szervek instabilak lennének, bár tekintélyükön kétségtelenül csorba esett. b) A devolúció mind a három országrészben kiállta az első két év megpróbáltatásait. Az érintett szervek között gyorsan kialakult a végrehajtásához szükséges partneri viszony. A devolvált országrészekért felelős kabinetminiszterek nem váltak feleslegessé, ugyanakkor szerepkörük módosult. A törvényhozás területén érvényesült a Sewell- konvenció: a brit parlament a skót parlament egyetértése nélkül nem tett kísérletet a Skóciának átadott hatáskörök területére vonatkozó törvény megalkotására. c) A devolvált országrészekben a képviseleti elven nyugvó új politikai erőközpontok jöttek létre, erős politikai legitimációval rendelkező politikai vezetők kerültek hivatalba. Gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy a bonyolultabb kormányzati struktúrához vezető és a gyakorlatban kölcsönös függőségi helyzetet teremtő devolúció csakis a brit kormány és a devolvált szervek közötti szoros és hatékony együttműködés és viszonosság eredményeként funkcionálhat sikeresen. Ezt az egymásra utalt helyzetet a közös miniszteri bizottság intézményesített formában is kifejezi. Eddig nem akadt példa arra, hogy a JMC ülését jog- vagy hatásköri vita feloldása céljából kellett volna összehívni. A gyakorlatban tehát működni látszik az adminisztrációk azon felfogása, hogy nem állítják partnereiket kínos meglepetések elé. A Westminster bölcsen teszi, ha a jövőben is kerüli a súlyos konfliktusokat Edinburgh-val, hiszen az csak a skót egység kialakulását erősítheti. d) Az első posztdevolúciós brit általános választások sem Skóciában, sem Walesben nem hoztak érzékelhető változásokat, azonban a nemzeti pártok 1999-es eredménye mindkét országrészben erősen visszaesett.31 e) A mai aszimmetrikusan devolvált helyzet valóban jobban tükrözi az Egyesült Királyság diverzitását, és egymást jól kiegészítő identitások (brit-skót, brit-walesi, britészakír) intézményes kialakulását teszi lehetővé. Viszont eddig kevésbé tűnik sikeresnek a Munkáspárt azon törekvése, hogy a devolúció egyúttal közelebb hozza a kormányzást az emberekhez. A devolúció bírálói ugyanakkor azt is megjegyzik, hogy a hatáskörök átadása alaposan felduzzasztottá az adófizetők pénzéből eltartott különleges tanácsadók, a köztisztviselők és a kisegítő személyzet létszámát.32 Az is gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy a devolvált helyzet egy csapásra nem oldotta meg az Angliához képest elmaradottabb országrészek jól ismert gondjait. Wfí Külügyi Szemle
