Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - GLOBALIZÁCIÓ ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Rostoványi Zsolt: Civilizációk a civilizáció ellen? A hidegháború utáni nemzetközi rendszer antinómiái
Civilizációka civilizáció ellen? Globális civilizációs válság? A történelemben többször alakultak ki olyan időszakok, amelyeket vagy maga az adott korszak, vagy pedig az utókor a válság korszakaiként tart számon. A huszadik század, egyúttal a második évezred utolsó két-három évtizedében fokozottan érvényesültek a válsághangulatot okozó tényezők, hiszen • a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján megszűnt a kétpólusú nemzetközi rendszer; • a hidegháború utáni nemzetközi rendszerben a bizonytalanság és kiszámíthatatlanság vált jellemzővé; • új, korábban nem ismert vagy kevéssé jelentésinek gondolt) biztonsági kockázati tényezők terjedtek el széles körben; • hihetetlen léptékű változások menetek végbe az információs-kommunikációs szférában; • véget ért a „vesztfáliai típusú", az etatizmus logikáján, a nemzetállamok kizárólagosságán alapuló nemzetközi rendszer; • rendkívül felgyorsult a globalizáció ellentmondásos folyamata; • a régiók és az országok között, de azokon belül is fokozódott a differencializálódás és a polarizálódás; • kialakult egy globális, amerikai hátterű fogyasztói kultúra; • a világ egyre inkább „technicizálódik" és „instrumentalizálódik"; • megkérdőjeleződtek a modernitás (univerzális?) értékei; • a hetvenes években súlyos világgazdasági válság két hulláma gyűrűzött végig az egész Földön, a kilencvenes években pénzügyi válságok sorozatára került sor; • a dekolonizációs folyamatban függetlenné vált országok jelentős hányada modernizációs krízissel került szembe; • a fejlett országokban világosan megmutatkoztak a jóléti állam korlátái; • nagymértékben felerősödött a modernitás belső és külső kritikája. Beszélhetünk-e egyáltalán válságról, és ha igen, akkor vajon minek a válságáról? A modernitáséról? A nyugati civilizációéról? A „civilizációéról" avagy a „globális civilizációéról"? A kapitalizmuséról, netán a „globális kapitalizmuséról"? A kultúráéról? Vegyünk szemügyre néhány ezzel kapcsolatos álláspontot. Heller Ágnes szerint a modernitás mint „globális civilizáció" mindenekelőtt a „hagyományos erkölcsi hatalmak" leépülése következtében „globális válságban"28 van. Ugyanez Eric Hobsbawm véleménye is: „a jelenlegi válság globális és általános".29 Soros György „a globális kapitalizmus válságáról"30, David Korten „az emberiség háromszoros válságáról" (tudniillik elszegényedés, társadalmi bomlás és környezetpusztulás)31 beszél. Hankiss Elemér valamivel „enyhébben" fogalmazva úgy véli, miután a nyugati civilizáció néhány alapvető eszméje és értéke alapjaiban megrendült, „nem lehet kizárni egy eszmei-szellemi2002. tavasz 49